sunnybeach.jpg

Pár éve láttam egy filmet, természetesen a tőzsdéről. Nem volt egy óriási alkotás, s elég gyenge színészi teljesítményekkel volt fűszerezve, de ha már leültem elé, végignéztem. A rendező, író, vagy ki tudja, hogy kicsoda, szabadjára engedte benne a fantáziáját; a film központi sztorija az, hogy adott egy bankár vagy kereskedő, akinek egyik ismerőse, ha jól emlékszem a barátnője meteorológus, aki megpróbálja előre jelezni az időjárást. A kereskedő ezt a modellt illetve elméletet használja fel, behelyettesíti a saját kis számait, változóit és kész az előrejelzés. Erre aztán alapít egy hedge fundot, ami egészen jól működik addig, amíg ennek az együttmozgásnak (mit mond a modell és merre megy a piac), de nem ok-okozati viszonynak egyszer csak vége szakad. Bármilyen kicsi is az esély egy ilyen korrelációra, sokszor működhet, mint ahogyan a Super Bowl indikátoros cikkünkben is említettük, amely szerint annak az esélye, hogy az amerikai foci és tőzsdeindex párhuzamára épített indikátor jól jelezzen előre 2% körüli, mégis működik évek óta.

De vajon tényleg ennyire értelmetlen feltételezés az, hogy párhuzamot vonjunk az időjárás és a tőzsde között? Ahogy a filmben bemutatták, úgy igen, de ha figyelünk a megfelelő elemzésre és következtetésekre, akkor egyáltalán nem.

Régóta elemzés tárgya, hogy az emberek a különböző helyzetekben hogyan döntenek. A klasszikus közgazdaság szerint az ekonok, vagyis a racionális szereplők a döntések előtt minden lehetséges szempontot, kimenetelt, nyereséget, veszteséget figyelembe vesznek. Például ha eléjük raknak egy szerződést, akkor azt az elejétől a végig, az apró betűs részt is elolvasva fogadják el, avagy utasítják el, és nem hatnak rájuk az olyan mellékes tényezők, mint a betűforma vagy a kérdések feltevésének módja. Olyanok, mint a Star Trekben Spock, aki mindent a maga hűvös valóságában értékel. Csakhogy az emberek nem így viselkednek.

A döntési mechanizmust megannyi külső tényező, érzés befolyásolja, ezért az emberek döntő többségének a választása, döntése irracionális.

A döntési lépéseket befolyásoló külső tényezők között megtalálhatjuk az időjárást is, főleg abban az esetben, ha nem professzionális, hanem kisbefektetőktől van szó. És most itt nem pejoratív értelemben használom ezt a kifejezést, hiszen ki az, aki úgy vesz részvényt, hogy végigelemzi az összes lehetséges kimenetelt, megvizsgálja az összes eddigi beszámolót, és alaposan áttanulmányozza, hogy mit gondolnak az elemzők és a vásárlásra kiszemelt vállalat vezetői a jövőről? Ez egyrészt rendkívül bonyolult és hosszadalmas munka, ráadásul az erőforrások és adatok is korlátozottan férhetők hozzá nem professzionális helyszínen.

Az már régóta elfogadott tény, hogy az időjárás hatással van az emberek viselkedésére, gondolkodására, hiszen mennyivel jobb döntést hozni egy kellemes napsütéses napon, mint a latyakban gázolva, bőrig ázva. Kicsit más a két időszakban a gondolkodásunk, viselkedésünk még akkor is, ha sokan tiltakoznak ez ellen és váltig állítják, ők bizony maximálisan racionális személyek. Jó, kellemes környezetben az emberek többsége optimista döntéseket hoz, ellentétben az olyan helyzetekkel, amikor a környezet is negatív.

rain_ver2_by_linkingeek.jpg

Az időjárás és a tőzsdék kapcsolatának irodalma viszonylag gazdag. Nem azt mondom, hogy havonta új elemzésekkel gazdagodik a szakirodalom, de azért találunk bőven tudományos munkákat ebben a műfajban. Az egyértelmű, hogy a napsütés befolyásolja a mezőgazdasági vállalatok árfolyamát, de még talán az építőipart is ide lehet sorolni, hiszen az is bizonyos tekintetben időfüggő. Azonban ebben az esetben nem ez a lényeg, hanem az, ha jó az idő, akkor az emberek könnyebben hoznak optimista döntést, így könnyebben veszik rá magukat arra, hogy részvényt vegyenek.

Az első ilyen jellegű munkában (1993) a Dow Jones Industrial Average és a felhős napok kapcsolatát vizsgálták 1927 és 1989 között, valamint az NYSE indexet 1962 és 1989 között, és pozitív kapcsolatot véltek felfedezni. Azaz, a felhős napok gyengébb teljesítményt eredményeztek, szemben a napos társaikkal. Pár évvel később ezt megvizsgálták a német tőzsdeindexre, a DAX-ra is, és ott is beigazolódott a feltételezés.

Tíz évvel később már nem csak New Yorkot, hanem 26 nemzetközi várost vettek górcső alá, és ismét beigazolódott a sejtés, miszerint a 26 városból 18-nál az erősen felhős napokon rosszabb volt a teljesítmény.

Mások, szintén a 2000-es évek elején egyéni értékpapírszámlák mozgását vizsgálták 80 000 befektetőnél, 1991 és 1996 között, öt fontos amerikai nagyvárosban. Azonban itt nem találtak statisztikai kapcsolatot, amit azt jelentené, hogy nem az egyéni befektetők miatt torzul jó időben a piac, hanem olyan piaci résztvevők miatt, mint a market-makerek, a hírszolgáltatók vagy a befektetési tanácsadók. Sőt ennek alátámasztására még azt is ki tudták mutatni, hogy rossz időben a New Yorki-i tőzsdén a vétel és eladási árak közötti marzs kitágult.

A 2000-es évek végén is születtek hasonló elemzések, ahol a piac volatilitását és a rossz idő kapcsolatát vizsgálták. A megállapítás az volt, hogy a változékonyságot befolyásolja az időjárás. Két részre osztották a csoportot,  racionális befektetőkre (például alapkezelők) és azokra, akik a kockázat vállalásához az aktuális érzelmeik alapján viszonyultak. Mivel az időjárás jelentősen befolyásolja a második csoport vélekedését a piacokról, összességében a két csoport véleménye nagyobb változékonyságot mutatott mint egyébként, így növelve a volatilitást.

A legutóbbi elemzés pár éves, 2011-ben született, és a fő megállapítás itt sem változott a korábbiakhoz képest. Szintén a Dow Jones Indexet vették vizsgálat alá, és az volt megfigyelhető, hogy jobb, kellemesebb, napsütéses napokon magasabb az átlaghozam. Azonban az is beigazolódott, hogy a kapcsolat időnként változik, azaz néha erősebb, néha gyengébb, és nem lehet felfedezni különbséget a felhős és felhőtlen napok között. Ez már korábban is sokaknak feltűnt, de akkor úgy gondolták, hogy ez amiatt van, mert a tőzsdék világa is globalizálódik, bárki bárhonnan egy kattintásra elér minden lehetséges kereskedhető terméket. A legutóbbi vizsgálatok alapján, azonban nem ez bizonyult a döntő tényezőnek. Sokkal inkább akkor fedezhető fel ez a jelenség, ha a piacon sok nem professzionális befektető jelenik meg.

Ez a következő ábrán is látható, amely azt mutatja, hogy az egyes években mennyivel volt jobb a hozama az olyan napoknak, amikor jó volt az idő. Például a vizsgálat utolsó évében, azaz 2010-ben 0,12-0,13%-kal jobb átlagteljesítmény volt mérhető a napsütéses napokon, de 1999-2000-ben ez 0,3% is volt.

weatherstock.png

Forrás: University of California, Berkley

Az ábra ezen kívül a feljebb felvázolt, időben változó kapcsolatra is rávilágít. Az olyan tőzsdei felfutások esetén, mint a 80-as évek közepe-vége, az 1990-es évek, amikor valószínűsíthetően sok kisbefektető lépett a piacra, tényleg jelentősen jobb hozamokat lehetett elérni a nem felhős napokon.

Nagyon fontos azonban, hogy az időjárás csak a napon belüli eredményekre van hatással, azaz a nyitó és záró árfolyamok között érezteti hatását. Nem lehetséges az, hogy ezzel megjósoljuk a következő nap kimenetelét. Ez tényleg eléggé sci-fi kategória lenne, viszont napon belül elmond néhány dolgot a befektetők viselkedéséről, döntési mechanizmusáról, ami az piacokat összességében is befolyásolja.

Címkék: statisztika időjárás stratégia hangulat trend pszichológia super bowl tőzsde előrejelzés kockázat elégedettség kereskedés alapkezelő indikátor volatilitás kockázatkezelés szentiment DAX

A bejegyzés trackback címe:

https://privatebanking.blog.hu/api/trackback/id/tr337363914

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása