sand1.jpgAz utóbbi pár évben látványosan növekedni kezdett egy új iparág az Egyesült Államokban, ami nem más, mint a hidraulikus repesztés (hydraulic fracturing vagy fracking). A mai blog azonban nem is magáról a hidraulikus repesztésről szól, hanem az eljáráshoz szükséges egyik nyersanyagról, a frac sand –ről (magyar megfelelő híján így használom), illetve arról, hogy egy befektető hogyan tud profitálni az új és prosperáló iparág által gerjesztett keresletnövekedésből a frac sand piacán.

Hagyományos szénhidrogén-kitermelés

 A hidraulikus repesztés megértéséhez először meg kell értenünk, hogy miért is van szükség rá, miért nem használható a hagyományos módszer a rétegekben található szénhidrogén kiaknázására. 

Miután foglalkozásomat tekintve nem nevezhetem magamat sem geológusnak, sem pedig szénhidrogén-kutatónak, ezért előre elnézést kérek a pontatlanságokért, de röviden a következőképpen foglalható össze a hagyományos olaj/földgázkitermelés: 

sand2.jpgA folyamat megértéséhez először is fontos megérteni, hogy milyen helyeken található nagy koncentrációban szénhidrogén. A hagyományos olaj- és földgázlelőhelyek olyan helyen alakulnak ki, ahol egy nagy áteresztőképességű kőzet felett egy nem áteresztő réteg található, valamint a felső rétegnek valamelyest homorúnak kell lennie, így a szénhidrogén csapdába esik és az évmilliók alatt felgyülemlik. A mellékelt ábra szemlélteti a földgázlelőhelyek kialakulásához szükséges geológiai struktúrát.

 

sand3.jpgA hagyományos szénhidrogén-lelőhelyek kiaknázása már viszonylag egyszerű feladat. Mindössze le kell fúrni a kialakult tároló medencébe, majd a természeti erőkre kell hagyatkoznunk, ugyanis a tárolókban lévő nagy nyomás hatására a földgáz/kőolaj a lefúrt lyukon keresztül a felszínre tör. Ezzel a szénhidrogénkészlet 5-15%-a aknázható ki. A nyersanyagok további felszínre hozásához már mesterségesen kell a földben lévő nyomást növelni, amit különböző folyadékok és gázoknak a fölbe juttatásának segítségével oldanak meg.

 

 

 Nem hagyományos szénhidrogén-kitermelés

 A hagyományos földgázzal ellentétben a palagáz nem hatalmas üregekben halmozódik fel, hanem pala-alakzatok apró üregeiben, illetve mikroszkopikus repedésekben. Így a hagyományos termelési technika nem alkalmazható.  Azonban a mikropórusok számának és térfogatának növelésével és a különálló, zárt pórusok kinyitásával már összegyűjtésre alkalmassá válik. És itt lép képbe a hidraulikus repesztés. A repesztés során először lefúrnak a palarétegig, majd a palaréteg síkjában végeznek további fúrásokat. Ezután nagy mennyiségű vizet tartalmazó híg, homok-szuszpenziót (homok-vegyület) pumpálnak a gáztartó rétegbe, ami az elkülönülő mikroszkopikus repedéseket kinyitja és kitágítja, megnyitva az utat a felszín felé a rétegben rekedt szénhidrogénnek.

 sand4.jpg

Készletek, kitermelési trend

A palagáz jelentőségét az adja, hogy óriási készletekkel rendelkezünk belőle. Ugyan a technológia már egy ideje létezik, de csak a 2000-es évek elején indult el a jelentősebb mennyiségű felszínre hozatal. Az utóbbi években pedig látványos emelkedésnek indult a palagáz kitermelés az Egyesült Államokban. A mellékelt ábrán nagyon jól látszik a termelés megugrása a 2006-2007 után. Míg 2006-ban 1 milliárd köbláb (kb. 28,4 millió köbméter), addig 2013-ban már 8,6 milliárd köbláb (kb. 243,5 millió köbméter) gázt hoztak a felszínre. Egy gyors utánaszámolással azt kapjuk, hogy évente 35,9%-kal nőtt a kitermelés.sand5.jpgEz mind szép és jó, de valójában mekkora is a jelentősége a teljes amerikai gázkitermelésben? Az EIA (U.S. Energy Information Administration – Amerikai Energia Információs Hivatal) adatai alapján azt mondhatjuk, hogy ma már meghatározó szerepe van az amerikai gázkitermelésben a palagáznak. Míg 2006-ban alig több, mint 5% volt a részesedése a termelésben, addigra 2013-ban már az össztermelés 36%-át adta, 2040-re pedig már több, mint a felét adja az előrejelzések szerint. Ez a robosztus termelésbővülés az amerikai gazdaságra is jelentős hatással van. Egyes előrejelzések szerint a hagyományosan nettó gázimportőr Amerika a következő évtizedben már nettó gázexportőrré fog válni a palagáz térnyerése miatt. Az EIA adatai alapján ez nem is elképzelhetetlen, 2005-ben 3,6 milliárd köbláb gázimportra szorult az Egyesült Államok, míg 2013-ban már csak 1,3 milliárd köblábra.

 sand6.jpg

sand7.jpg

 Frac sand

Mi is az a frac sand? Ahogyan azt a fentebbiekben írtam, a hidraulikus repesztéses eljárás során nagy mennyiségű vizet tartalmazó híg, homok-szuszpenziót pumpálnak a gáztartó rétegbe, ami az elkülönülő mikroszkopikus repedéseket megnyitja és kitágítja. Tehát ezt a ”homokot” használják arra, hogy a repedéseket kitágítsák és nyitva tartsák. De ez nem sima homok, hanem egy szilikát kvarc, ami a homokkő üledékben található és erőteljesen erodálódott, így szép, gömb alakú szemcséi vannak, ami elengedhetetlen, hogy az olaj akadálymentesen áramoljon közöttük. A homok ezenkívül extrém sűrű és ellenálló, aminek köszönhetően elbírja a hatalmas nyomást a föld alatt, így nem morzsolódik szét. Az alábbi képen jól látszik az egyszerű homok (bal) és a frac sand (jobb) szemcséi közötti különbség.

 sand8.jpg

Ezt a fajta homokot azonban nem most fedezték fel, már régóta használják, az üveg- és kerámiakészítéshez, öntödékben, gumi és műanyaggyártáshoz és még számos egyéb területen. De a palagáz adta meg igazán a löketet a kereslet növekedésében (2008-as 30,4 millió tonnáról 2012-ben 49,5 millió tonnára nőtt a kereslet az USA-ban), 2012-ben már a kereslet 57%-át ez az iparág adta. Ezzel együtt az ára is nőtt, ugyanezen időszak alatt 45%-kal emelkedett a speciális homok ára. A kereslet növekedéséhez nem csak az újabb kutak üzembe helyezése járul hozzá, hanem az a felfedezés, hogy több homok felhasználásával javítani tudják a kutak hatékonyságát. 2014-ben egy átlagos kút háromszor annyi frac sand-et használ, mint egy évvel korábban, de van, hogy 4-szer annyit. 

Miután a homokot megtisztítják, majd megszárítják, a szemcséket méret szerint szétválogatják, ugyanis a szemcsék mérete 0,1-2 mm között ingadozik, de a legtöbb kútnak 0,5-1 mm közötti méretű szemcsékre van szüksége. Megkülönböztetünk ezen kívül egy prémium kategóriájú homokot is, amely szemcséit az olaj könnyebb haladása érdekében bevonják egy olajos gyantával. 

Befektetési lehetőségek

Miután megvizsgáltuk a trendeket, nem csodálkozhatunk, hogy azon cégek, amelyek a hidraulikus repesztéshez használt frac sand-et szolgáltatják, szépen profitáltak az elmúlt időszakban. Három jelentős cég van jelen a new yorki-i tőzsdén, amelyek a frac sand előállítással foglalkoznak: U.S. Silica (SLCA), High Crush Partners LP (HCLP) és az Emerge Energy Services LP (EMES). Az utóbbinál megjegyezendő, hogy olajfinomítással is foglalkozik. A grafikonon jól látszik, hogy óriásit emelkedtek ezen cégek árfolyamai. Alig két év alatt az EMES részvényei közel megnyolcszorozták értéküket, de a ”gyengén” teljesítő HCLP értéke is háromszorosára nőtt.

 sand9.jpgForrás: finance.yahoo.com

 A lenti táblázatokban szedtem össze a cégek főbb mutatóit.

A részvényárfolyamok változása:  

sand13.jpg

         P/E ráták:sand14.jpg

        Növekedési ütem:

sand15.jpg

Habár az egyéves előretekintő P/E ráták alapján drágának tűnhetnek a részvények, de ha figyelembe vesszük, hogy ehhez milyen növekedési ütemek tartoznak, akkor már egyenesen olcsónak mondhatók. A 2015-ös P/E ráta alapján a ”legdrágább” SLCA 25%-kal forog magasabb értéken, mint az S&P 500 index, de a növekedési üteme 4-5-szerese. A Nasdaq-hoz képest pedig azonos vagy alacsonyabb P/E (2015-ös) rátával rendelkeznek sokkal magasabb növekedési ütem mellett. A figyelmes olvasónak feltűnhet a profit növekedésének a volatilitása. A 2012-es profitnövekedési ráta alulmaradás (SLCA esetében csökkenése) egyrészt a megnövekedett szállítási költségekkel, másrészt pedig az agresszív marketing/sales tevékenységnek volt köszönhetően. Ezen költségtípusoknak az aránya a bevételhez képest várhatóan csökkeni fog a jövőben, ugyanis a vállalatok saját gépjárműparkot építenek ki, hogy a szállítási díjakat kordában tudják tartani, illetve ez az agresszív marketing sem lesz indokolt.

Ezek alapján rendkívül optimista vagyok a részvényekkel kapcsolatban, a növekedési sztori megvan a részvényekben és az árazás sincs extrém magas szinten az utóbbi évek erőteljes emelkedése ellenére sem.

 

 

 

Címkék: elemzés részvény homok palagáz r.Pucher András

A bejegyzés trackback címe:

https://privatebanking.blog.hu/api/trackback/id/tr966703149

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása