Új év kezdődött, már régen véget értek a céges karácsonyi partik, ahonnan a vendégek leginkább taxival tértek haza, lévén, hogy a metró nem jár, buszra azért nem szeretünk várni hidegben, és különben is, mennyivel jobb a meleg bárból a meleg taxiba szállni, onnan meg a meleg otthonba megérkezni. Bevallom, én nem igazán szoktam taxizni. Nem kifejezetten a jelentősen megdrágult díjak miatt (korábban körülbelül 150 forintot fizettem kilométerenként, most már 280 forint a tarifa), hanem azért, mert ha menni kell, akkor a saját autómat használom. Ez nálam amolyan beidegződés, akkor indulok, amikor akarok, nem kell olyan témákról beszélnem, amihez nincs kedvem, és olyan zenét hallgathatok, amilyet nem szeretnék. Ettől függetlenül a rendeletnek persze vannak előnyei, például az előírt műszaki állapot, vagy az autók felszereltségének megkövetelése. Nekem az is tetszik, hogy minden taxi sárga (persze egy taxis vállalat tulajdonosának valószínűleg nem ez lenne a véleménye, hiszen így aztán végképp nem tudunk cég és cég között különbséget tenni).
Ezt a kis bevezetőt azért írtam, mert miközben utaztam haza az aktuális céges év végi banzájról, eszembe jutott az, hogy milyen jó befektetés is volt azelőtt a taxi - vagy talán még mindig az. Lehet, hogy nem feltétlenül itthon, és nem is abban a formában, hogy ülünk a kocsiban, és várjuk a napi, következő fuvart, hanem máshogy. Aztán egyből eszembe jutott, hogy vajon ebbe mennyire fog belerondítani az Uber és társai. (Persze nem biztos, hogy komplett vagyok, hogy céges buli után hajnal 3-kor ilyeneken agyalok.)
Ismét az USA-ból fogunk kiindulni, mivel ott 200 éve minden működik, legalábbis innen sokan úgy gondolják, bár ez közel sincs így.
Szóval, New Yorkban a közkedvelt és szinte védjegynek számító sárga taxik a medallion taxik. Ezek az autók utasokat vehetnek fel a következő helyeken: Manhattan, Bronx, Brooklyn, Queens és State Island, azaz gyakorlatilag mindenhol. (2013-ban megjelentek a zöld festésű taxik is, de ezek bizonyos helyekről ki vannak tiltva, és a mostani írás szempontjából lényegtelenek is.)
A medallion taxik az elnevezésüket onnan kapták, hogy rájuk egy-egy domborműves érmét raknak, amelyeket aukción lehet megvásárolni vagy a várostól, vagy a városi taxi és limuzin szövetségtől (TLC). A probléma a medállal mindössze annyi, hogy a száma limitált, jelenleg 13347 darab van forgalomban, miközben New York City lakossága 8-8,5 millió fő. Már ebből is látszik, hogy ez nem lehet olcsó mulatság. Szóval itt van még egy piac, ahogy lehet spekulálni. A recept egyszerű, meg kell venni, majd bérleti díj fejében át lehet engedni a taxi használatát, aztán amikor felszökik az ára, el kell adni. Pofonegyszerű… Eközben persze rengeteg kiadás is társul a taxizáshoz, hiszen
ha kiszámoljuk, hogy mennyi bevételhez juthatunk, ha a taxi éjjel-nappal fut a hét minden napján, akkor az körülbelül éves 80-90 ezer dollár. Ha ebből levonjuk a sofőr díját, az amortizációt, az új autó beszerzését, a javítást-karbantartást, satöbbi, akkor éves szinten körülbelül 40-50 ezer dollárt termel egy fémérme. Nem rossz, de mennyi lehet az ára?
Nos, az ára jelenleg 700 ezer és 1 millió USD között mozog. Vagyis a körülbelül 40 ezer dolláros bevétel durván 4-5-6%-os éves hozamnak felel meg, és arról már ne is beszéljünk, hogy ilyen árak mellett magánszemélyek nem igazán vesznek taxizásra jogosító medált. Ezt befektetési vállalkozások birtokolják, és adják ki használatra sofőröknek. A medálok ára az elmúlt időszakban így alakult:
Forrás: ConvergEx
Érdemleges ábrát nagyon nehéz beszerezni, hiszen annak ellenére, hogy az USA-ban szinte minden elérhető, és szinte mindenről világos képet adnak a különböző szervek, a taxi medálok értéke szinte megkereshetetlen. Legutóbb a taxi és limuzin szövetség is törölt néhány adatot, ráadásul az aukciók sok esetben nem megbízhatóak, az azon elért átlagár számítása pedig végképp nem. Ennek megfelelően csak innen-onnan összeollózott diagramokat használhatunk fel szemléltetés céljából.
Talán képet adhatnak a témáról az olyan cégek jelentései, amelyek ilyen medálok megszerzésére nyújtanak hiteleket. Az egyik ilyen nagy szereplő a következő adatokat közölte legutóbbi jelentésében:
Forrás: Medallion Financial Corp
Visszatérve az előző ábrához, 1948-ban 2500 USD-ről indult, majd 2012-ben már több mint 1 millió dollárt kellett kifizetni azért, hogy valaki egy ilyet birtokoljon. Alatta az 1982 és 2005 közötti árfolyam alakulás látható; ez természetesen átlagérték, a harmadik ábrán a 2009-2013 közötti felértékelődés tekinthető meg, mely során egy taxi ára 850 ezer dollárról 1,2 millió dollár fölé emelkedett. És most ebbe a remek üzletbe piszkíthat bele az Uber és minden olyan start-up, amely személyfuvarozással szeretne foglalkozni.
2013 tavaszán tetőzött az árfolyam, ha hinni lehet az adatszolgáltatóknak, 1,3 millió USD értéken, és azóta az átlagár 870 ezer dollárig esett, és csak 2014 októberében 17%-al értékelődött le. Sokan ezt az Uber, azaz a közösségi alapon működtetett taxi szolgáltatás számlájára írják, de nem csak ez a start-up foglalkozik személyszállítással a legnagyobb amerikai városokban.
Hasonló folyamatok figyelhetők meg a legtöbb nagyvárosban is, mint például Chicago vagy Boston. Mindkét helyen a legutóbbi adatok szerint 17-20%-kal estek az árak, de például Philadelphiában el sem tudtak adni egyet sem a legutóbbi aukción.
Persze mindez még akár bele is férhet abba a hatalmas emelkedésbe, amin a taxik üzemeltetésére feljogosító medálok estek át az elmúlt években, de az is rendkívül fontos tényező, hogy alapvetően egy eléggé torz piacról beszélünk, hiszen limitált darabszám van piacon egy hatalmas embertömegre, ennek megfelelően, még ha nem is termelne bevételt, akkor is egekig szökne az ára, hiszen rendkívül véges a mennyisége.
Az, hogy a legújabban induló start-up vállalkozásoknak szerepe lehet az árfolyam lemorzsolódásában az talán arra vezethető vissza, hogy a tetőzés és ezen új cégek indulása, illetve központba kerülése közel azonos időszakban jelentkezett, de ha így is van, akkor ez biztos, hogy egy hosszabb harcnak csak az eleje. Azt gondolom, hogy a kreativitást nem lehet megállítani, viszont a nagyvárosoknak és törvényhozóinak kezében vannak olyan eszközök, amelyekkel az elején viszonylag könnyen gátat szabhatnak a fiatal, babérokra törő vállalatok eredményességének. Aztán, hogy ez a harc hogyan végződik, még nem tudjuk. Addig vegyük úgy, hogy egy New York-i taxis medál értékének 1,3 millió dollárról 900 ezer dollárra történő esése egy korrekció.
Címkék: politika turizmus gazdaság utazás usa fogyasztás infláció gdp taxi befektetés trend profit hozam indikátor értékcsökkenés amortizáció New York profit margin
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.