A napokban robbant a hír, vagy inkább csak pletyka, hogy a Tesco megszabadulna kelet-európai érdekeltségeitől, és helyét valaki más venné át. A találgatások egyből beindultak, hiszen valószínűleg lenne bőven jelentkező - természetesen az ár függvényében. Na, de hogy jutott el idáig a Tesco, amiről maga Warren Buffett is azt mondta, miután eladta a részesedését, hogy élete egyik legrosszabb befektetése volt?
A Tesco mélyrepülése nem újdonság annak, aki nyomon követi a befektetések és részvénytársaságok világát. Bár aki ezzel nem foglalkozik, annak furcsa lehet, hogy ennyi kereskedési egységgel rendelkező vállalatnál mi lehet a baj, és ha csak a személyes tapasztaltból beszélnék, én is csodálkoznék. A Tescot lehet szeretni és utálni, mindenki eldöntheti, melyik oldalra áll, de véleményem szerint tisztaságban verhetetlen az angol egység, és számomra a termékpaletta is megfelelő.
A problémák nem új keletűek. A 2008-as válság után már nem tudott a részvényárfolyam új csúcsra emelkedni, és 2014 év végén komolyabb nehézség került a felszínre. Kiderült, hogy a vállalat már régóta hamisítja a könyvelését, és jóval magasabb, egészen pontosan 250 millió fonttal magasabb profitot mutatott ki. Az esetnek lett következménye, hiszen sokat esett az árfolyam, valamint a felelősöket elküldték a cégtől.
Ezután az új vezetőség reorganizációba kezdett, ahol a fogyasztók és befektetők bizalmát kell visszaszerezni.
Az egyik első jelentős lépésként pár napja bejelentették, hogy a koreai egységet, amely Homeplus névre hallgat, 4,2 milliárd angol fontért eladják, és az ebből származó bevételt az adósság törlesztésére, valamint a 2014-ben kirobbant, nyereség mértékének meghamisításaiért indított eljárások fedezetére különítik el.
Nem sokkal ezután pedig egyes lapértesülések szerint nemcsak a távol-keleti részesedésétől válik meg a Tesco, hanem az egész kelet-európai részesedését le kívánja építeni. Nyilván ez csak úgy lehetséges, ha valaki jelentkezik, és átveszi az értékesítési egységeket, ingatlanokat. De ki lehet ez az új szereplő? Egyes források szerint a Walmart.
A Walmart első diszkont egysége, a Discount City 1962-ben nyitott meg Sam Walton jóvoltából. Majd Walm-Martként 1969-ben kezdett el működni. 11 ezer egysége van, amely Amerikában nagyrészt Walmart néven működik, Angliában ASDA, Japánban Seiyu, Indiában Best Price az elnevezése. Ebből is látszik, hogy az európai térség (Angliát kivéve) kimaradt a vállalat történetéből, így egy itteni jelenlét tovább erősítheti globális helyzetét a kiskereskedelmi szektorban. A vállalat a világ legnagyobb foglalkoztatója, több mint 2,2 millió alkalmazottja van, és első külföldi terjeszkedése Mexikóban történt, az 1990-es évek elején. A vállalat éves árbevétele 490 milliárd dollár, a Tescoé dollárban számolva körülbelül 100 milliárd.
A Wal-Mart globális jelenléte:
Természetesen a kiskereskedelmi piacot már régóta kitalálták, így azzal, hogy esetleg a világ legnagyobb kereskedelmi lánca jelenik meg nálunk, semmi jelentős változást nem fog okozni. A legnagyobb egysége a vállalatnak a szupercenter, ez teljesen olyan, mint a nálunk is megszokott, a városok külső részen található egységek. Itt a húsféleségeken keresztül, a zöldségeken át, ruházat és elektronikai eszközök is kaphatóak, valamint a külső részen egyéb szolgáltatások, mint gyorsétkezde, bankok vagy éppen mobiltelefon-szolgáltatók jelennek meg. Az ilyen centerekhez sokszor benzinkút is kapcsolódik, de ez sem újdonság hazánkban sem. Egy szupercenter általában 18 ezer négyzetméter. Ezen kívül léteznek még a Discount Stores nevű egységek, átlagosan 10 ezer négyzetméteres mérettel, a Walmart Neighborhood Market (4000 négyzetméter átlagban), és Walmart Express. Továbbá létezik a Sam’s Club is, ami a vállalat nagykereskedelmi egysége, ilyenben leginkább viszonteladók vásárolhatnak.
Ebből a felsorolásból is látszik, hogy a koncepció hasonló a Tescoéhoz, szinte semmiben sem különbözik angol társától. Hiszen megszokhattuk, hogy ha nagybevásárlásra megyünk, akkor valamelyik hipercentert választjuk, lévén, hogy sok termék egy helyen megtalálható, de ha csak a vacsorához kell ez-az, akkor nem fogunk kilométereket autózni, hanem elszaladunk a legközelebbi Tesco Expresszhez.
A Walmart és a Tesco teljesítménye 2009-től:
Címkék: ingatlan gazdaság usa tesco európa stratégia befektetés felvásárlás profit finanszírozás élelmiszer kiskereskedelem terjeszkedés gazdasági növekedés walmart kivásárlás kockázatkezelés értékcsökkenés diverzifikáció eurozóna m&a összeolvadás EPS
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.