wizzair_1.jpg2004 nyarán feleségemmel egy felejthetetlen hetet töltöttünk Párizsban. Louvre, Notre Damme, Eiffel-torony, Szajna-part. Az utazás apropója az volt, hogy egy akkor induló légitársaság az addig megszokott árak töredékéért hirdetett repülőjegyeket néhány európai nagyvárosba. Az „akcióra” igyekeztünk minél előbb lecsapni, hiszen a Malévon szocializálódott utazó agyunk azt diktálta, hogy ilyen árak mellett a Wizz Air biztosan nem húzza sokáig. Az, hogy a gép nem a Charles de Gaullera érkezett még fokozta is a kaland vonzerejét, hiszen egyébként mikor jut el egy átlag magyar Beauvais-ba! A „fapados” (ultra low-cost carrier) modellről ezen az úton hallottam először annak ellenére, hogy a Ryanair már 1991 óta így működik, sőt Amerikában már a 70-es években megszületett az ötlet.

A Wizz Airt Váradi József alapította, aki korábban a nemzeti légitársaság, a Malév vezérigazgatója volt. A fő pénzügyi befektető a közlekedési beruházásokra specializálódott amerikai Indigo Partners kockázati tőkealap lett. Az első járat 2004. májusában szállt fel.

És akkor ugorjunk egy évtizedet!

Számos csalódást keltő tőzsdei bevezetés után a hazai befektetői társadalommal együtt már régóta vártam arra, hogy egy valóban izgalmas és reményteli magyar vállalat lépjen tőzsdére. Egy olyan cég, amire méltán büszkék lehetünk és nem utolsó sorban amibe befektethetünk. A Wizz Air Holdings Plc valójában Jersey-n van bejegyezve és részvényei a londoni tőzsdére lettek bevezetve, de a kívánság így is teljesült.

A légitársaság idén február 4-én jelentette be az IPO-t, amit egyszer már tavaly májusban a kedvezőtlen piaci környezet miatt elhalasztottak. Az üzemanyagköltségek jelentős csökkenése azóta átrajzolta a képet és sokkal pozitívabbá vált a légitársaságok befektetői megítélése. A kibocsátás során a túljegyzési opcióval együtt összesen 26,864,008 darab részvény került forgalomba részben tőkeemelésből, részben pedig a korábbi tulajdonosok eladásainak köszönhetően. Az új részvények értékesítésével a társaság 154 millió angol font friss tőkéhez jutott. A cég számára ez új távlatokat nyit mivel jelentősen javul a cég likviditása, hitelképessége. Olcsóbban kaphatnak hitelt és erre már lehet ambíciózus terveket építeni.

A társaság gépei jelenleg 20 bázisrepülőtéről több mint 360 útvonalon repülnek szerte Európába és a Közel-Keletre. A mostani géppark 54 utasszállító repülőből áll, de ezt a számot 2018-ra 106-ra szertetnék emelni. Összehasonlításképpen a Ryanair 305 gépet üzemeltet.

wizzair_2.jpg

Forrás: Google, Wizzair

A Wizz Air üzleti modellje már bizonyított a régióban, hiszen a vállalat piac részesedése a 2007-es 19,4%-ról 2014-re 37,6%-ra növekedett. Az agresszív növekedés várhatóan a következő években is folytatódni fog. A Kelet-Közép Európában megszerzett tapasztalatok és üzleti modell könnyen átvihető a nyugat-európai piacokra természetesen számolva azzal, hogy ott jóval nagyobb a verseny. A működési környezet jelenleg kimondottan kedvező a teljes iparág számára. A Wizz Air komparatív versenyelőnye leginkább alacsony költségstruktúrájával illetve az iparágon belül átlagon felüli járattelítettségi mutatójával  jellemezhető.

wizzair_3.gif

Forrás: Bloomberg

A részvények ára a kibocsátási 11,5 GBP-ről rövid idő alatt 13 GBP fölé emelkedett (+13%-os hozam!), ami azért is örömteli fejlemény, mert a kilencszeres túljegyzés ellenére egy látható méretű részvénycsomaghoz jutottunk a kibocsátáskor. Szóval irány a csillagos ég!

Címkék: olaj befektetés elemzés tőzsde benzin profit wizzair kibocsátás kereskedés befektetési alap 2015 portfolió IPO tulajdonosi struktúra

A bejegyzés trackback címe:

https://privatebanking.blog.hu/api/trackback/id/tr537245463

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.