Alapjaink
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
Kontrariánus vagy trendkövető?
„A pénz jobb, mint a szegénység, már csak anyagi okokból is.” Érzésem szerint a tőzsdei befektetők különösen egyetértenek Woody Allennel, a siker elérésének módszertanában azonban különbözőek az álláspontok. Sokféle befektetési stratégia létezik, de az, hogy valaki az éppen aktuális trendet követi-e – feltétezve, hogy felismeri azt -, és ezzel növeli befektetései értékét, vagy tudatosan keresi az indokolatlanul félreárazott piacokat, szektorokat, értékpapírokat (kontrariánus szemlélet) alapvetően a befektető/portfóliókezelő személyiségétől függő kérdés.
Ego és hírnév szempontjából sokkal inkább érdemes a piaci trendekkel szemben haladó befektetőek lenni, főleg, ha meggyőző kommunikátorok is vagyunk; hiszen ha jól felismerjük a félreárazott piacokat, és számításunk bejön – ami általában, ugye, nem egy gyors teknős, hanem egy supernova sebességével szokott megtörténni –, akkor gyorsan kereshetünk vagyonokat és még médiasztárok is lehetünk. Lásd John Paulson esetét, aki az amerikai jelzáloghitelekkel fedezett értékpapírok összeomlására játszott, és mérhetetlen nagyságú hozamot ért el hedge fundjával. A probléma ezzel a szemlélettel az időtávban keresendő. Egyrészről a befektetők egyre kevésbé tolerálják vagyonuk időszakos csökkenését, hiszen a 2008-as válság kitörését és enyhülését követően a hozaméhség megmaradt, de e mellett a rövid távú veszteségtől való irtózás is magas szinten jelen van. A technikai forradalom következtében felgyorsult köznapi élet pedig kihat a befektetésekkel szembeni gondolkodásunkra is. Hiszen ha 2 másodperc alatt a világ bármely részén ott lehetünk virtulásian a telefonunkon letölthető internet segítségével – és persze, ha ez már 10 másodpercig tart, akkor ki kell dobni az egészet –, akkor miért van szükség hónapokra, netán évekre, hogy egy befektetés beérjen? Ezt a trendet lovagolják meg az online – jórészt forex –– portálok, ahol extra tőkeáttétellel, másodpercek alatt lehet vagyonokat keresni és elégetni.
A kontrariánus szemlélet ugyanakkor nem csak a befektetők sürgetése miatt lehet eredménytelen, hanem akkor is, ha nem ismerjük fel, hogy a piacnak van igaza, és az értékpapír nem félreárazott, s mi mégsem szállunk le a döglött lóról. Vagy máshonnan közelítve: boldogan, kisimult arccal, felhúzott ablakkal, Mozartot hallgatva suhanunk az autópályán, aztán jön a csattanás…..mert mindenki szemben jött!
A trendkövető stratégia ezzel ellentétben a tömeg biztonságát nyújtja, az alkotási kényszer terhe nélkül. Ha ez egy extrán bullish időszakkal párosul (lásd 2009-2013), akkor könnyen érhetünk el éves kétszámjegyű hozamokat. Ugyanakkor ha nem teszünk mást, mint a hullámokon lovagolunk, ha jön a cunami, minket is elsodor.
1994-től viszgálva az S&P 500 index éves teljesítményét, a pozitív trendet követők háromszor is, öt éven keresztül tudtak sikeresek lenni (1995-1999, 2003-2007, 2009-2013).
A kérdés véleményem szerint ma nagyon aktuális: az egyértelmű trendnek 2014-ben vége, a földrajzi, szektorális, értékapír szintű szegmentáció létfontosságú lesz, vagyis a pálya idén nehezített. Ebben a környezetben pedig a szakértelem felértékelődik. A jelenlegi folyamatok vizsgálatát trendkövető vs. kontrariánus szemléletben a következő bejegyzésben tárgyalom.
