salesman.jpgSokat beszélgetünk a cégen belül kommunikációs stratégiákról: arról, hogy ki, mit közöl, és azt milyen módon teszi. Mi az, ami hivatalosan megengedett, mi az, ami erkölcsileg elfogadható? Ki az, aki elmondja az objektív valóságot – persze ez a fogalom, tiszta formájában csak teoretikusan létezik –, és ki az, aki a saját, vélt igazságát publikálja? Szerintem a pénzügyi szolgáltatók piacának egy része nem áll a helyzet magaslatán ebben a kérésben. Ha csak az online médiumokat nézzük, nem kell túl sokat kattintgatnunk ahhoz, hogy beleakadjunk egy elképesztő hozamot kínáló szuper biztos befektetésbe.

Gyakran az az érzésem, hogy nem is a teljesítmény hozamát számolják ki, hanem a jól hangzó számhoz keresik azt az időszakot, vagy azt a befektetési formát, amely a leírt számot legalizálja. Vegyünk csak egy egyszerű példát: ha van 100 ember, aki egyénileg vagyonkezelési tevékenységre ad megbízást egy szolgáltatónak, és az erre szakosodott cég ki kívánja számolni a 100 ember portfóliójára vonatkozó, összesített egy éves hozamot, akkor legalább a következőket kell figyelembe vennie:

-          Mikor indultak és – ha van ilyen – mikor szűntek meg év közben a portfóliók; hiszen ha egy éves időszaknál kevesebb időt kezelték a portfóliót, annak a hozamának évesítése nem elfogadható, ezért vagy ki kell hagyni az összesített hozamszámításból, vagy időarányosan kell figyelembe venni.

-          Az egyes portfóliókba történő ki- és befizetések súlyai befolyásolják az adott portfólió hozamát, ami minden egyes portfóliónál más lehet. Nem mindegy, hogy egy induló 10M Ft-os portfólióhoz az év közepén jön még 20M Ft, majd év vége előtt elmegy 5M Ft, és így alakul ki a 25M Ft tőkéhez kapcsolódó hozam, vagy 25M Ft kerül befektetésre egy éven keresztül.  Tehát az egyes pénz ki- és befizetéseket azok portfólióban tartásának időszakával arányosítani kell.

-          Fontos kérdés a tőkesúlyozás is, hiszen, ha mondjuk 500M Ft-ot ér a 100 ember portfóliója, de abból 90 emberé 100M Ft és 10 emberé 400M Ft, akkor egy egyszerű aggregált tőkesúlyos hozamszámítás esetén a 10 ember portfóliójának teljesítménye fogja 80%-ban meghatározni a 100 ember összesített hozamaként kimutatott értéket.

-          Az is lényeges, hogy a 100 ember portfóliójának vajon ugyanaz-e az eszközösszetétele, azonos arányban vannak-e benne azonos értékpapírok? Ha nem így van, ettől még tudunk összesített hozamot számítani, de ha a befektető egy számot lát, abból nem tudja, hogy van olyan portfólió, amely 80%-ban részvényeket tartott, van olyan pedig, amely 95%-ban állampapírt, ezért ezen hozamok összessége nem mond semmit. Vagy másként fogalmazva: teljesen megtévesztő!

-          A portfóliókban lévő eszközök értékelése is fontos kérdés. Milyen időközönként értékelik őket: naponta, hetente, havonta? Az egyes értékpapírok napi piaci ára alapján, vagy eltelt időszakok átlagára alapján? Vannak-e a portfóliókban olyan értékpapírok, melyeknek nincs napi piaci áruk, így azokat bekerülési értéken tartják nyílván, ami eltérhet a potenciális értékesítési ártól?

Ezért is szeretem az értékpapír-befektetési alapokat, ott nincsenek hozamszámítási problémák. A kezelési szabályzatok részletesen tartalmazzák a metodikát, a számítást és a portfólió eszközeinek értékét meghatározó elveket. Mind a hozam, mind a portfólió eszközértékének napi szintű meghatározását az alapkezelőtől független letétkezelő (jellemzően bank) végzi, övé az ellenőrzési funkció. Az eredmények plasztikusan, naponta összehasonlíthatóak a www.bamosz.hu oldalán.

Szóval, ha az úttesten, átkeléskor a túloldalon Gwyneth Paltrow (a világ legszebb nője 2013-ban) vagy George Clooney mosolyog ránk invitálva, nézzünk szét, mielőtt átrohannánk, nehogy jöjjön a kamion.

 

Címkék: befektetés profit hozam befektetési alap

A bejegyzés trackback címe:

https://privatebanking.blog.hu/api/trackback/id/tr615391521
Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása