main-qimg-2f3394a3c75ea4bfff3359440c0071c1.jpegA 21. század egyik nagy kihívása a népességszámmal együtt növekvő hulladék elszállítása, feldolgozása. A Worldbank 2012-es tanulmánya (What a waste: A Global review of solid waste management) szerint a városokban évente keletkező szilárd hulladék mennyisége elérheti a 2,2 milliárd tonnát is 2025-ben. Ez majdnem duplája lenne a tanulmány megjelenése kori 1,3 milliárdos értéknek. A városiasodás növekedésének természetes mellékterméke a hulladék keletkezése. A cikksorozat ezzel kapcsolatosan vizsgálja meg milyen problémák keletkeznek és ezekkel mely cégek foglalkoznak, illetve milyen kilátásai lehetnek az iparágba befektetni kívánóknak.

Mindenképp üdvözlendő, hogy már hazánkban is felismerték ennek a problémának a fontosságát. A kiskereskedelmi élelmiszerláncokban még pár éve automatikusan be is rakták a vett termékeket műanyag szatyorba a kasszánál, majd idővel kezdtek egyre kevésbé tartósabb, könnyebben lebomló anyagokból előállított zacskókat alkalmazni, jelenleg pedig fizetni is kell már értük, ha a vásárló nem vitt magával. Illetve sok helyen lehet papírzacskókat is alternatívaként választani szintén ellenérték fejében.

Szüleink és nagyszüleink mintájára egyre többen járnak bevásárlókosárral, szövet vagy egyéb tartósabb anyagból késztett szatyorral vásárolni, ami mindenképp jelzi a környezettudatosabb fogyasztói magatartást. Természetesen ezekkel nem lehet megállítani a folyamatot, csupán a végfelhasználói oldal felől lassítani azt. Az elmúlt években sok közösségi épületben (irodák, bevásárlóközpontok, oktatási intézmények) történt meg a szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas tárolók kitelepítése. Ezek nagyban megkönnyítik az elszállító és később az azokat feldolgozó cégek munkáját.

A tanulmány szerint az OECD országok adják a világ hulladék termelésnek a felét, míg Afrika és a Dél-Ázsiai régió a legkevesebbet. Az utóbbiakban magasabb (62%) a szerves (könnyebben lebomló) hulladékok aránya, mg a fejlettek régiók esetében ez 27%-ot képvisel. A fejlődő országokban begyűjtéssel kapcsolatos költségek a helyi önkormányzatok büdzséjének nagy hányadát teszik ki, míg a fejlett országokban ez alacsonyabb arányt képvisel.

Általánosságban elmondható, hogy pozitív korreláció figyelhető meg egy régió fejlettsége és a keletkező hulladékmennyiség között.

Települési hulladék keletkezése az EU tagállamaiban, 2016 (kg/fő)municipal_waste_v2.png

 A keletkezett városi szilárd hulladék feldolgozása az EU országaiban
                                         (2014, Eurostat)

ujrahasznostas_arany.png

A bal oldali ábra alapján látható, hogy a fejlett országok magas újrahasznosítási rátával operálnak.  Az arányok azért nem adják ki mindegyiknél az egészet, mivel gyakran adják el a hulladékot a fejlődő országokba. Nekik ezek befogadása, tárolása, újrahasznosítása egyfajta bevételi forrás. Részben az alacsonyabb munkaerő, részben pedig az alacsony beszerzési ár következtében.

Ám az idei évben ez a tendencia megtorpanni látszik, főleg Kínát tekintve. A brit Guardian egy decemberi cikkében Kína műanyagokra vonatkozó import korlátozásairól számolt be, melyet januártól terveztek alkalmazni. Ez komoly problémák elé fogja állítani a G10-es országokat, miként ők az elsődleges hulladék exportőrök.

A saját területen való lerakás azért se lehet hosszú távon megoldás, mivel ezen országok – USA és Kanada kivételével- nem rendelkeznek nagyobb kiterjedésű, városoktól kellő távolságban lévő szemétlerakásra alkalmas területekkel. 

 

 Illegális e-hulladék kereskedelmi útvonalak 
International Labour Organization, 2012
ijerph-13-00789-g001-1024.png

Lundgren, K. The Global Impact of E-Waste: Addressing the Challenge; SafeWork and SECTOR, International Labour Organization: Geneva, Switzerland, 2012.

Az ábrán láthatók  az úgynevezett e-hulladékok (elektromos és elektronikai eszközökből keletkező hulladék, például elromlott mobiltelefon, hűtő, televízió) lerakásának feltételezett illegális útvonalai (sárgával az indító, míg pirossal a fogadó országok), melyek nagyrészt egybeesnek a hivatalos hulladékkereskedelmi vonalakkal. Látható, hogy a másik nagy exportőr az USA, ahol a tagállami és városi apparátusokon felül több több, tőzsdén is forgó cég működik  ezen a piacon.

A cikksorozat következő részében ezek közül mutatok be párat, amelyet érdekesnek találtam a jelenleg zajló folyamatok tükrében.

Illusztráció: Quora

A bejegyzés trackback címe:

https://privatebanking.blog.hu/api/trackback/id/tr9014182973

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.