minwage.jpgÍgy döntött egy Seattle-i vállalkozó, mai, divatos kifejezéssel élve, egy start-up vezetője, miután minden munkavállalójának megemelte az éves alapfizetését 70 000 dollárra. Magyar kontextusba helyezve az egészet, ez az összeg körülbelül 35%-kal magasabb, mint az az összeg, amit általában egy 15 év feletti személy keres, azaz olyan, mintha az itthoni országos 156 ezer forint egy csapásra 210 ezer forint fölé emelkedne. (Persze tudom, hogy ezekben a statisztikai adatokban bőven van torzítás, hiszen nem veszik figyelembe a fekete és szürke jövedelmet, a külföldön elért bevételt stb.)

A gyors béremelés hátterében az állt, hogy a Gracity Payments cégvezetője, Dan Price, olvasott egy tanulmányt, mely szerint 70-75 ezer dollár felett a többletjövedelem már nem szerez akkora örömöt, mint az összeg alatt. Erre a következtetésre Daniel Kahneman jutott 2008 és 2009-ben több mint 450 ezer résztvevő megkérdezésével. Arra, hogy hogyan jött ki a 75 ezer dolláros összeg, nincs magyarázat, de elfogadottnak tekintették az összeget a kutatók. Persze az egész vizsgálat inkább egy laborban végzett tudományos kísérlethez hasonlít, azonban a közvéleményben megmaradt, mint viszonyítási érték.

Van azonban rengeteg külső tényező, amelyet nem lehet egy pillanatnyi közvélemény-kutatásból felmérni. Például azt, hogy ha valakinek megvan a 75 ezer dollárja, akkor igaz, megoldódnak a napi gondjai, de az ember mindig többet akar, motiváltabbá válik, így utána jönnie kell a következő lépcsőfoknak: a még magasabb havi bérnek, hiszen ha valaki dolgozik és hatékony, akkor nem lehet elintézni egy egyszeri emeléssel a jövőjét. Az is fontos, hogy a környezet erre hogyan reagál, és a napokban megjelent esetnél is ez fontos tényező volt. Történt ugyanis, hogy sok munkavállaló sérelmezte azt, hogy több év kemény munka után ugyanannyit keres, mint az, akit éppen pár nappal korábban vettek fel. Ennek a következménye pedig az lett, hogy jó pár hatékony és korábban hűséges munkavállaló mondott fel. Továbbá a megrendelők is elkezdték visszamondani a megrendeléseket, attól félve, hogy a magasabb bér magasabb működési költséget, és így lehetséges, hogy magasabb szolgáltatási díjat is jelent. Ha pedig magas a költség, de alacsony a megrendelés, az nem jó ómen. Kérdéses, hogy mi lesz a helyzet, ha a cég növekszik, és már nem csak néhány tíz (az említett vállalat esetében 100-120), hanem tegyük fel, 1000 embernek kell ennyit fizetnie?

A lépéssel elég érzékeny témát sikerült érintenie a Gravity Paymentsnek. A munkabérek és azok gyenge növekedése az egyik ok, ami miatt a FED képtelen a kamatokhoz nyúlni, ami miatt nincs számottevő infláció, és ami miatt gyakorlatilag az amerikai középosztály eltűnéséről beszélnek. Egy olyan mutatóról van szó, ami majdnem annyira fontos, mint az infláció, vagy a GDP alakulása. A bérnövekedés ugyanis a válság óta 1 és 2,5% körül mozog, míg korábban a 2% az alja volt és egészen 4%-os növekedést is lehetett regisztrálni.

A diagramon is látható, hogy jelentősen kiesett az 1985-2008 közötti sávból a mutató, és a hosszú távú átlag 4,3% körüli, míg a rövid 2,2%.

bernovekedes.png

Forrás: FED, saját szerkesztés

A helyzet azért is kényes, mert amint az a következő ábrából kiderül, nem mindenki szenvedi meg az alacsony béreket. Az amerikai munkaügyi hivatalon keresztül elérhető számok arról tanúskodnak, hogy az átlag, azaz 2% felett az építészek/mérnökök, az egészségügy dolgozók bizonyos része (a statisztikák szerint a legjobban fizető állás az USA-ban az aneszteziológia), az IT-sek és a vezető beosztásúak, azaz a menedzserek keresnek. Ráadásul az utolsóknak nagy a súlya is, ami a kör méretéből ki is tűnik, és emiatt egyre többen hozzák fel a nagy mértékű egyenlőtlenséget, amely a világban az elmúlt pár évben kialakult. A menedzserek topfizetése nélkül az éves bérnövekedés még a 2% közelében sem lenne, így ezen komoly támadási felület van, amivel a mainstream média él is. A fent említett vállalatnál is a vezető Dan Price több mint 1 millió dollárt keresett egy évben, igaz, ő a munkavállalóknak kifizetendő bér miatt erről lemondott.

Bérnövekedés az egyes állásokban:

wage.png

Forrás: BLS, saját szerkesztés

Végső konklúzióként azt fontos megjegyezni, hogy amíg ebben a mutatóban nem történik valamilyen pozitív elmozdulás, addig a FED csak nagyon nehezen indokolhatóan tudna kamatot emelni.

Címkék: gazdaság tanulás fogyasztás infláció startup boldogság fed fejlődés mezőgazdaság pszichológia menedzsment dollár bér minimálbér kiskereskedelem növekedés elégedettség gazdasági növekedés farm szentiment bérnövekedés bérinfláció makrógazdaság

A bejegyzés trackback címe:

https://privatebanking.blog.hu/api/trackback/id/tr627687930

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bankvezér 2015.08.24. 23:25:59

"Végső konklúzióként azt fontos megjegyezni, hogy amíg ebben a mutatóban nem történik valamilyen pozitív elmozdulás, addig a FED csak nagyon nehezen indokolhatóan tudna kamatot emelni."
Ó, hát a szívem szakad meg a szegény USA-ért. :)
Nem tudnak kamatot emelni, mert attól erősödne a dollár, és méginkább eladhatatlanná válnak az amerikai termékek. A kínaiak azonban ravaszok voltak. Leértékelték a dollárhoz képest saját pénzüket, a jüant, így olyan a helyzet, mintha a dollárt felértékelték volna. :))

Debreczeni Csaba 2015.08.25. 09:58:17

Nem vagyok annyira biztos abban, hogy az USA-t zavarná e egy erősebb dollár, de kétségtelen, hogy most ez azért fontos, mert mindenki gyengíti a saját fizetőeszközét és aki ebből kimarad, az valószínűleg lemarad. De számomra még ez sem annyira világos, az EU és Japán sincs nagyon előrébb a gyenge devizájával. Kína esete azért érdekes, mert vagy nem megy a belső keresletre átállás (utolsó post erről is szól), vagy olyan dollár-kiáramlás van, hogy tenni kellett valamit...