moneytree.jpgAz előző bejegyzés folytatása

Az USA-ban az újonnan alapított, vagyis stratup vállalatok fele veszteséges volt az elmúlt évben, viszont csökkenő bevételről csak 30%-uk számolt be. Azaz nem azért veszteségesek, mert nincs kereslet, hanem mert még az életük korai szakaszában vannak. A legtöbb nem bocsátott el jelentős munkaerőt, sőt inkább az új alkalmazottak felvétele a jelentős. Számukra azonban a legnagyobb nehézség az, hogy nehezen tudnak új fogyasztókat megszerezni; ezt a problémát 23% látja jelentősnek, és nehezen jutnak forráshoz (18%).

 

2013-ban például az új vállalkozások fele a tulajdonosok megtakarításaiból működött, aminek 18%-a az eredménytartalékból származott. Az, hogy az új cégek nehezen kapnak hitelt, talán nem meglepő, hiszen nincs múltjuk, így a hitelező felől is szükséges egy nagyfokú elkötelezettség és bizalom. Az új startupok 38%-a számíthat hitelre, miközben ez az adat a régebbi, már jelentős múlttal rendelkező vállalatok esetében 93%-os. Az elemzésekből az is világosan látszik, hogy ha egy helyi, újonnan alapított cég hitelt szeretne szerezni, akkor a legnagyobb esélye akkor van, ha helyi, regionális bankhoz fordul, hiszen kétszer akkora eséllyel kap induló tőkét, mintha valamelyik nagyobb banktól kérne hitelt. Ezeknek a hiteleknek a mértéke az USA-ban egyébként átlagosan 250 ezer dollár alatt van.

Ezektől függetlenül azonban azt el lehet mondani, hogy azon kisebb cégek helyzete, amelyek működőképesek, folyamatosan javul a válság óta. Az optimizmusukat mérő index elérte a 2008-as szintet, igaz még távol van a 2003-2006 közötti értékektől:

smallbusoptim.jpg

Az EU esetében a kis- és közepes vállalkozások az eurózóna GDP-nek a 28%-át generálták, amihez leginkább az export szektor felvirágzása járult hozzá. Azonban az a hozzáadott érték, amit ezen cégek állítanak elő, folyamatosan csökkent az elmúlt 2-3 évben, ami nem meglepő, ha a gyenge EU GDP-re, vagy a csökkenő inflációs környezetre gondolunk.

A Magyarországot érintő felmérésekből az derül ki, hogy a sikeres és árbevételt növelni tudó vállalkozások a teljes vállalati spektrum 38%-át teszik ki. A csökkenő árbevételű és így valószínűleg előbb-utóbb megszűnő cégek teljes létszáma 20%-ra rúg. Ez körülbelül megegyezik az amerikai mutatóval, ahol a sikertelen cégek 30%-ot tettek ki. Tovább elemezve az adatokat az is kiderül, hogy a sikeres vállalatok nagyon kis részben támaszkodnak idegen forrásokra. Természetesen, mivel az EU gazdasága is jelentősen átalakult a 2008-as recesszió után, így Magyarországon is az export lett a gazdaság húzóereje, így nem meglepő, hogy a sikeres kkv-k nagy része export-orientált. Ettől függetlenül a megszűnő cégek között is sok az exportra termelő vállalkozás, így itt már csak abban van különbség, hogy melyik tudta megtartani a partnerét, és melyik nem.

Az USA-beli kisvállalkozások körében megfigyelt növekvő alkalmazotti számot a következő ábra szemlélteti (kék diagram). Igaz, még távol vannak attól, amit a gazdaság egésze tud produkálni, de ha ebben az ütemben bővülnek és fejlődnek, akkor talán 1-1,5 év múlva elérhetik a válság előtti szintet, ami a munkanélküliségre és a bérekre is jó hatással lehet.

A kisvállalkozások foglalkoztatásának alakulása az USA-ban:

smallbusemploym.jpg

Ugyanez az adatsor az EU-ban inkább stagnálást mutat és vetít is előre, ugyanis az teljesen egyértelmű, hogy a FED, azaz az amerikai jegybank szigorúan figyeli a foglalkoztatás alakulását, és az nagyban meghatározza a testület döntési mechanizmusát. Ezzel ellentétben az ECB, azaz az európai jegybank egyáltalán nem foglalkozik a munkanélküliek helyzetével. Persze a probléma  nagyon is komoly mértékben létezik, elég csak a periféria helyzetére gondolni. Spanyolországban 20% feletti, Olaszországban 13% feletti munkanélküliségi mutató látható.

eu_smallcompunepl.jpgForrás: EU

Itthon a létszámváltozás egyáltalán nem mutatott jelentős változást az elmúlt pár évben, vagyis azt lehet mondani, hogy ugyanazt az utat járjuk, mint az Európai Unió vállalkozásai. A következő ábra 2005-től mutatja a foglalkoztatást a különböző kis- és középvállalkozások esetén, de 2012 után sem lehet látni semmi érdemi elmozdulást a jobb foglalkoztatottság felé. Persze a képet jelentősen zavarja a közmunkások és a külföldre emigrálók foglalkoztatási statisztikába való besorolása.

mo_small_foglalk.jpgForrás: KSH

Végül nézzük meg a legfontosabb problémákat, amelyekkel szembesülnie kell egy új cégnek: az USA esetében a legnagyobb szeletet ebből az adók hasítanak ki (sárga vonal). Az talán nem meglepő, hogy ez a szempont jelentősen emelkedett az utóbbi időszakban, hiszen nemcsak a kis- és középvállalkozások, hanem a nagyobb, multinacionális cégek esetén is megfigyelhető egyfajta nyomás a magasabb adók beszedése terén. Elég csak például a Google európai manőverezésének a kereszttűzbe kerülésére gondolni, de a sort bőven lehetne folytatni.

A második nagyon fontos gátló tényező a kormányzati előírások (kék vonal), melyeknek megyei, állami és országos szinten is meg kell felelni. Általában az USA-ról azt mondhatjuk el, hogy nagy mértékben támogatja a cégeket, de mégis ez a nehezítő körülmény az adózással majdnem egy szinten helyezkedik el.

smallbussinproblem.jpg

Mint az az ábrából is jól látszik, az értékesítés a válság óta folyamatosan javul. Míg 2008 és 2012 között ez volt a legerősebb visszatartó erő, illetve probléma, addigra ez viszonylag alacsony értékre esett, ez természetesen egybevág a gazdaság folyamatos javulásával és a fogyasztás növekedésével (zöld vonal).

A negyedik pedig a munkaerő minősége (barna vonal). A válság után, a megugrott munkanélküliség időszakában a cégeknek volt lehetőségük válogatni, hiszen külső hatások miatt sok magasan kvalifikált személy találta magát munkanélkülinek egyik napról a másikra. Ahogy azonban a foglalkoztatottak száma bővült, úgy egyre kisebb keresztmetszetből lehetett válogatni, ami további nehézségeket is szülhet.

Az ábrán nincs feltüntetve, de az infláció, a munkaerőköltség, a kamatlábak és a biztosítási költségek a fent említett négyhez képest rendkívül alacsony százalékot tesznek ki, hatásuk szinte elhanyagolható.

Az EU esetében a 10 legkomolyabb probléma, amivel szembesülhet egy vállalkozás, a megfelelő fogyasztók elérése, (ez az USA esetében is előfordul, mint vezető tényező). Második a megfelelő finanszírozás, majd a szabályozás (azaz bürökrácia), a megfelelő munkaerő (az EU esetében menedzsment), az erős verseny és végül a bérköltségek merülnek fel.

eu_kkv_problem.jpg

Forrás: EU, saját szerkesztés

Hazánkban a kis- és közepes vállalkozások szerint a további talpon maradást és megfelelő működést a következő főbb szempontok rontják: Az első három helyen a nem megfelelő gazdaságpolitika, a szabályozás és a fejletlen tőke és pénzpiac található. Ebből is látszik, hogy a világ szinte minden pontján nehézségeket okoz a szabályozás, valamint a finanszírozás, igaz, ez utóbbi az USA-ban nem jelentős probléma. Továbbá itthon komoly gond a szerződések betartatása, a rossz infrastruktúra és a fejlettebb kommunikáció hiánya.

Összefoglalva a fentieket azt szűrhetjük le, hogy egyre kevesebb új vállalkozás alakul a kis és közepes szegmensben, viszont akik talpon maradtak, lassan, de javuló környezetről és hatásokról számolnak be. Ez azért is nagyon fontos, mert bár a tőzsdék miatt főleg a multinacionális vállalatok, azok a cégek vannak szemünk előtt, melyekkel akár mi is napi szinten találkozunk, a kis- és középvállalkozások minden gazdaság szempontjából elengedhetetlenül fontos részt képviselnek, javítva és elősegítve ezzel a GDP-k növekedését.

Címkék: gazdaság eu európa gdp elemzés trend pszichológia munkanélküliség háztartás recesszió menedzsment profit hitelezés bérnövekedés EKB BUX tulajdonosi struktúra profit margin

A bejegyzés trackback címe:

https://privatebanking.blog.hu/api/trackback/id/tr397117877

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.