proscons.jpegAz elmúlt években, főleg az amerikai piacokon, jelentős erősödést lehetett tapasztalni. Persze azt tudjuk, hogy a tőzsde többnyire a jövőt árazza, és nem feltétlenül az a fontos, hogy most mi történik, hanem mi lesz, ha minden jóra, vagy jobbra fordul. Ettől függetlenül nem szabad elmenni amellett a tény mellett, hogy a nagyobb indexeket alkotó vállalatok jelentős eredménynövekedést tettek le az asztalra. Valószínűleg a korábbi évekhez képest megfontoltabb és költséghatékonyabb gazdálkodás, a palaolaj és gáz amerikai forradalma is hozzájárult ehhez.

Ennek megfelelően az elmúlt öt év átlaghozama az S&P500 esetében 13-14% körül van, és az átlagos eredménynövekedés, azaz az, hogy a vállalatok profitja milyen mértékben nőtt, 6%. Ez kissé elmarad az Európai Unióban, mivel itt lassan 3 éve nem szembesülünk profitbővüléssel. Persze nyilván ki lehet halászni egy két vállalatot, amely jól teljesít, de összességében az európai részvényárakat nem az hajtotta fel, hogy éves szinten több százalékkal növelték a nyereségüket.

A profitmarzs jelenleg az USA teljes GDP-jének a 10%-a, ami azt jelenti, hogy ennyit tud megtartani a cég, ha minden létező költségét kifizette. Ez az elmúlt években jelentősen növekedett; a nagy kérdés már csak az, hogy fenntartható-e ez a helyzet, mivel ez mindenkori csúcsnak számít.

profitgdp.pngForrás: Bureau of Economic Analysis, saját szerkesztés

Ha Európát nézzük az „eredménynövekedés” szempontjából, akkor a következő eredményre jutunk (barnával az egy részvényre jutó eredmény):

europe_eps_2015_jan.jpg

Világosan látszik az ábrából, hogy Európában egész egyszerűen nincs eredménybővülés, azaz a cégek pontosan annyi profitot termelnek, mint 2-3-4 évvel ezelőtt.

Az USA esetében azonban jelentős bővülést láthatunk, és ha megnézzük az előrejelzést, akkor még szembetűnőbb az eltérés, persze más kérdés, hogy ez fenntartható-e:

sp500_eps_growth.jpgForrás: S&P, saját szerkesztés

Talán a múlt héten elindított európai QE, azaz mennyiségi lazítás hozhat valami változást az öreg kontinensen, de igazából a monetáris politika ilyen szintű hatása a profitokra marginális, így azt gondolom, hogy még sok munka és hosszú út szükséges ahhoz, hogy olyan profitbővülést tudjon Európa bemutatni, mint Amerika.

Ha ehhez még hozzávesszük Magyarország helyzetét, akkor a főbb cégek profitmarzsa, azaz haszonkulcsa a következő ábra szerint összesíthető:

profit_margins.jpgForrás: Bloomberg, saját szerkesztés

Míg idehaza 2007-ben átlagosan 12% feletti marzzsal dolgozott egy nagyobb vállalat (kék oszlop), addig mára ez szinte 0%-ra csökkent. Persze ebben nagy szerepe van a különböző ágazati különadóknak és a verseny korlátozásának. Ugyanez Európában (szürke diagram) a 2007-es 8% értékről értelemszerűen leesett 2% alá, majd a kilábalásban kicsit 4% felett stabilizálódott, ami még messze van a 2007 előtti időszak értékétől. Mindezekkel szemben az USA-ban (narancssárga) már bőven a válság előtti szintek felett járunk, közel 10%-os profittal.

Ezek a nagy indexekben tömörített fontos cégek, azonban a gazdaság csak egy részét teszik ki. A termelés fontos részét képezik a kis- és középvállalkozások is, és elmondható, hogy a világ legtöbb részén próbálják ezeket a cégeket helyzetbe hozni.

Ha megvizsgáljuk a cégek eloszlását, akkor a következő eredményre juthatunk. Az USA esetében az látható, hogy körülbelül 26 millió vállalkozás van, amiből 20 millió inaktív. Azaz 6 millió működő vállalkozással számolhatunk. Az EU-ban körülbelül 22 millió társas vállalkozás számolható meg, míg idehaza nagyjából 1 700 000 darab, melyből 524 ezer ismeretlen létszámú.

sompanies_11.jpg Forrás: Gallup, KSH, EU, saját szerkesztés

A nagyobb probléma nem csak az, hogy a bejegyzett vállalatok mindössze harmada-negyede működik ténylegesen, hanem az is, hogy amint az a különböző felmérésekből kiderül, jelentősen visszaesett az új cégek alapításának száma, és emellett növekedett a csődbe ment cégek száma is. Persze ez nem feltétlenül kellene, hogy elrettentsen minket, az már inkább, hogy ez a helyzet 2008 óta nem változott jelentősen.

Az alábbi diagramon az USA-ban alapított új és megszűnő cégek százalékos kitettsége látható, sötét zölddel a megszűnő cégek, világossal az újonnan alapítottak:

newfirms_1.jpgForrás: Gallup

Ha számszerűsítjük az adatokat, akkor ma az USA-ban évente körülbelül 70 000 céggel több megy csődbe, mint amennyi újat alapítanak.

newfirms_2.jpgForrás: Gallup

Mindez nem sokkal különbözik az eurózónában sem, hiszen 2008-tól 2011-ig lehetett látni némi növekedést az új vállalkozások számában, ez azonban az elmúlt 3 évben a visszájára fordult, így a lemorzsolódás itt is tetten érhető.

eusmallcomp.jpgForrás: EU

Magyarország pedig természetesen követi ezt a sormintát, és mint látszik, a mikro-vállalkozások esetén lehet látni valami enyhe javulást 2014-től, de a kis- és közepes vállalkozások folyamatosan tűnnek el a hazai piacról.

mo_small_comp.jpgForrás: KSH, saját szerkesztés

A következő bejegyzésben tovább boncolgatom a kis és közepes vállalkozások helyzetét, és megvizsgálom az eredményességüket, azt, hogy milyen mértékben járulnak hozzá a foglalkoztatottsághoz és kitérek arra, hogy milyen tényezők hátráltatják ezt a szegmenst abban, hogy még sikeresebb legyen.

Címkék: gazdaság eu európa stratégia gdp elemzés trend munkanélküliség támogatás háztartás tőzsde recesszió menedzsment profit kiskereskedelem hitelezés BUX S&p500 DAX tulajdonosi struktúra EPS profit margin

A bejegyzés trackback címe:

https://privatebanking.blog.hu/api/trackback/id/tr377114769

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.