Orosz rulett

Debreczeni Csaba

2014.12.17. 07:46

meanwrussia.jpgAz elmúlt napokban kezd egyre durvábban alakulni az oroszok helyzete. Ami számomra kicsit meglepő és furcsa, hogy nem igazán foglalkozik ezzel a világ. Persze volt esés, sőt a németek produkciója az elmúlt 2-3 napban akár még vészjósló is lehet, de azt látni kell, hogy a világ nagy átalakuláson ment keresztül. Ezalatt azt értem, hogy ez az orosz közjáték (mivel volt itt már minden, eső olajárak, szakadó rubel, hatalmas kamatemelés, Ukrajna megszállása, és legutóbb már atomfegyverek telepítése is), ha nem most, hanem jó pár évvel ezelőtt történt volna, akkor sokkal nagyobb esést eredményezett volna a világban. Ettől függetlenül még lehet, hogy most is fog, de egy biztos, a piacok sokáig elég erősen kitartanak.

 

Miért fontos ez? Talán azért, mert a legtöbben az 1998-as orosz krízissel hozzák összefüggésbe a jelenlegi helyzetet. A két esetet azonban szerintem nem lehet és nem is szabad összevetni, mivel alapvetően más a világ, más a pénzügyi piacok fejlettségi szintje, és nem utolsósorban más a befektetők szentimentje.

Nem szeretnék senkit sem untatni egy hosszú gazdaságtörténeti esszével, így inkább csak néhány pontban vázoljuk fel, hogy mi is történt az oroszokkal 1998-ban. Alapvetően a csökkenő produktivitás, a fix árfolyamrendszer és a krónikus fiskális deficit (ami az akkori háborúk eredményeképpen alakult ki), a korábbi 1997-es ázsiai válság, és a belpolitikai válság is közrejátszott a helyzet kialakulásában.

1998. augusztus 17-én történt az eset, mely során leértékelték a devizájukat, és igazából csődöt mondtak. Viszont nagyon fontos az elemzés szempontjából, hogy az oroszok rögzített devizával rendelkeztek az 1998-at válság előtt, így a deviza védelme szépen kimerítette az ország és a jegybank tartalékait is. A rubel a következőképpen alakult akkor:

rubel98.gifForrás: Bloomberg

Fél év alatt több mint 300%-os gyengülés jellemezte a devizát, ehhez természetesen fel kellett adni azt, hogy sávban tartsák a rubelt. Ennek természetes eredője volt, hogy megdrágult az élet, elszaladt az infláció, amely éves szinten  80-120%-on tetőzött  1998 augusztusában és szeptemberében. Ez persze közgazdaságilag rendkívül kiugró érték, hiszen regressziós vizsgálatok szerint is körülbelül valahol 60%-nál nem kellett volna magasabbnak lennie az értéknek, de tudjuk, hogy a piacok nem így működnek, és az extrém kilengések a gazdasági folyamatok velejárói.

Azért, hogy ne történjen nagy baj, és ne lapátolják ki a pénzt a befektetők, a rövid kötvények hozamát 150%-ra emelték, valamint elköltöttek 1997 októbere és 1998 augusztusa között 27 milliárd USD-t a tartalékokból azért, hogy kordában tartsák a devizát. Ebből is látszik, hogy mennyire más volt akkor a világ. A japán jegybank ma havonta 80 milliárd USD-t költ stimulusra, a FED havi 60-70 milliárd dollárt költött jobb hónapjaiban. Ehhez képest az éves 27 milliárd, azaz durván havi 2-2,3 milliárd USD szinte semmi, egy borítékban elfér.

Ezek után jöttek a kifizetetlen bérek, az általános sztrájkok, út- és vasútlezárások, azaz kezdett az egész káoszba fordulni.

Érdekes módon a kilábalás nagyon gyorsan megtörtént 1999-2000-ben, amiben a legnagyobb szerepe az olajnak volt. Történt ugyanis, hogy az olaj kereslete hirtelen megnőtt, így a 20. század utolsó két évében a külkereskedelmi mérleg egyenesbe került, sőt, hatalmas többletet termelt, és ez segített abban, hogy ne kelljen évekig a válság romjainak eltakarításával foglalkozniuk. Az ábrán is látszik, hogy a korábbi nullás egyenlegű külkereskedelmi mérleg 2-3 év alatt 6000 millió USD-ra növekedett. Ez mai viszonylatban költői túlzással körülbelül statisztikai hiba, de akkor hatalmas mennyiség volt. (Jelenleg 17 ezer és 20 ezer millió USD a többlete az orosz gazdaságnak.)

russia-balance-of-trade_97-01.png

Forrás: Tradingeconomics.com

Ez volt a múlt, 16 évvel ezelőtti események sora. Nézzük, mennyiben tudjuk ezt átültetni a mai viszonyokra.

Alapvetően ma szinte minden fejlődő piac rugalmas árfolyamrendszert alkalmaz, azaz nem szorítják a devizát korlátok közé, amihez rendkívül sok tartalék is szükséges, ráadásul akár túl erősre vagy túl gyengére is be lehet állítani egy ország fizetőeszközét, ezzel piaci anomáliát okozva. Ezen kívül hatalmas az a többlet, amivel az oroszok rendelkeznek. Jelenleg a jegybanki tartalék 400 milliárd USD, ami bár folyamatosan esik, mint azt a következő ábra is szemlélteti, de még mindig hatalmas ahhoz képest, amivel a 90-es évek végén rendelkeztek.

Oroszország tartaléka (deviza és arany): pár évvel ezelőtt még 500 milliárd USD felett volt, most a 400-at közelíti:

russiareserves.gifForrás: Bloomberg

Viszont a diagram mást is megmutat, méghozzá azt, hogy 2008-ban mennyit költöttek a rubel védelmére! 600 milliárdról 400 milliárdra csökkent a tartalék, és akkor nem láttunk majdnem 100%-os rubel-gyengülést, mint ahogyan azt most tapasztaljuk. Akkor a fizetőeszköz 25 és 35 között ingadozott, miközben az olaj hatalmasat esett. Szóval, mint ahogy az írás elején is említettem, a számok megváltoztak (gyakorlatilag kaptak egy nullát pluszba, 20 milliárd helyett 200 milliárdot).

Ha már említettük a deviza gyengülését, akkor itt a következő ábra a rubelről. Majdnem 100%-os gyengülés pár hónap alatt. Amiben talán szerencse az, hogy a mai világban az országok már inkább saját devizában szeretnek eladósodni, így a mérhetetlen devizagyengülés miatt nem valószínű, hogy fennakadások lesznek az adósság törlesztésében.

usdrub2014.gifForrás: Bloomberg

Jelenleg még a mindennapokat sem érinti jelentősen a devizakrízis, hiszen körülbelül 9-10%-os inflációval szembesül az ország, igaz, legutóbb épp a deviza védelme érdekében hatalmas, majdnem 7%-os alapkamat-emelést kényszerült meglépni a jegybank, így az irányadó ráta 17% lett, és ez bizony 1998 óta a legnagyobb emelés, pedig azóta voltak bőven krízishelyzetek.

Az orosz infláció, igaz, emelkedő pályán van, de még nem fenyeget 1998 réme:

russiainflation.gifForrás: Bloomberg

Továbbá, nyilván, próbálják menteni a menthetőt, és bármilyen mélyre is esik az olaj, a kitermelés növekedik, sőt új csúcson tartózkodik, így nem tudnak mit tenni, kényszerpálya van:

russaoilproduct.gifForrás: Bloomberg

Az már csak hab a tortán, hogy ugyanúgy, mint a 90-es években, most is van egy kvázi háborús vonal a történetben. Ukrajna egy részét „elfoglalták”, és ezzel kihívták a világ haragját, ami szankciókkal is társult; úgy tűnik, az egésznek nem sok értelme volt. A huszadik század végén a csecsen háború volt az, ami ehhez hasonló helyzetet idézett elő. Ezeknek a háborúknak egyrészt van egy pénzbeli költsége, másrészt egy morális és pszichológiai költsége is, hiszen alapvetően sokakat eltántoríthat attól, hogy olyan országgal szövetkezzen, vagy ott fektessen be, amely egyik napról a másikra más államokba betör.

Nehéz pontos következtetést levonni, még nehezebb azt megmondani, hogy mi is fog történni. Egy biztos, hogy a tartalékok veszélyes mértékben apadni fognak, és ha újból 200 milliárdot esnek, mint a 2008-as válság alatt, akkor jelentősen le fog szűkülni az ország mozgástere, nem beszélve arról, hogy jelenleg a 17%-os alapkamat sem hozza meg a várva várt eredményt, sőt annak rendkívül magas értéke alapvetően gyengítheti a gazdaságot.

Az olaj árának alakulásától rendkívül sok függ, de azt gondolom, hogy ma a kínálati oldal miatt alacsony az folyékony arany ára, azaz amíg jelentős termeléscsökkentés nem lesz, addig nem lesz újból 80-90 dolláros olajár sem. Ebben viszont az olajtermelők nehezen mozdulnak, hiszen pár hete az OPEC gyűlésen sem történt semmi lényeges, pedig az okokat ők is látják. Hozzáteszem persze gyorsan, hogy a világgazdaság rendkívül gyér növekedése sem indokol semmiféle komolyabb árfolyam-emelkedést az olaj árában, de a kínálati erő most erősebb.

Szóval fundamentálisan szerintem figyelni kell az olaj kínálatára és így az árára, valamint a tartalékok alakulására, valamint arra, hogy meddig kezelik a befektetők az egészet helyi anomáliaként...

Címkék: gazdaság európa infláció válság gdp olaj költségvetés pszichológia recesszió deviza kiskereskedelem rubel geopolitika csődkockázat Olaszország CDS 1929-1933 monetárispolitika

A bejegyzés trackback címe:

https://privatebanking.blog.hu/api/trackback/id/tr126989137

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.