euussadiff.jpgTovábbra is nagy szakadás látszik az Eurozóna és az USA gazdasági növekedése között. Ha ránézünk a diagramokra, akkor látjuk, hogy végre Európa is fel tud mutatni egy kis növekedést: ez legutóbb éves szinten 0,8% volt, a korábbi, 2013-ban tapasztalt 0,2% - -1,2%-os visszaesések után, de azért ez még messze van az USA-ban tapasztalt 2% feletti (legutóbb 2,4% éves alapon) éves növekedéstől. A kérdés tehát az, hogy miért van ez, mi vár Európára a közeljövőben, egyáltalán mit lehet tenni ebben a helyzetben.

 

Alapvetően a legnagyobb gond véleményem szerint, hogy Európa nem kötelezte el magát egy megfelelő mennyiségi lazítás mellett, amit például az USA-ban lehet tapasztalni, vagy amit Japán is előszeretettel alkalmaz. Persze ennek az intézkedéssorozatnak nem biztos, hogy a GDP növekedésére vagy a munkanélküliség csökkentésére szignifikáns hatása van, de a világ jelenleg úgy gondolja, hogy ez az az intézkedéssorozat, ami merőben segítheti a gazdaságokat, piacokat.

Ezt Európa a mai napig képtelen megtenni, ami részben érthető, hiszen az Európai Központi Banknak nincs olyan lehetősége, mint a FED-nek, vagy a japán jegybanknak, hiszen alapvetően más a struktúra az öreg kontinensen. A különböző népek, a különböző kultúrák, az, hogy nincs monetáris és bank unió, azt a helyzetet vonja maga után, hogy a központi bank intézkedései szinte semmit sem érnek. Nincs mögötte fizikai teljesítés, csak a verbális kommunikáció az, amire minden egyes tanácskozáson figyelnek a piaci szereplők. Őszintén bevallom,

nekem már az is furcsa, hogy még mindig elhiszik a szereplők, hogy a központi bankban tényleg van valami „csodafegyver”, amivel hirtelen rendbe rakják majd az Eurózóna gazdaságát, kizárólag monetáris eszközökkel.

 

Persze lehetne próbálkozni, de a legfontosabb, hogy addig nehéz lesz, amíg nincs teljes fiskális unió, ahogyan ezt sokan hangoztatják már évek óta, eddig mindenféle eredmény nélkül. Sokszor tényleg az az érzésem, hogy az EU csak megpróbálja ezt az egész recesszió utáni rendrakást elsunnyogni, hogy majd kitalálnak valamit vagy az USA-ban, vagy Japánban, és akkor nem kell semmit sem tenni.

Pedig kell. Addig nem lesz növekedés, például, amíg a hiteleket leépítik a szereplők. Márpedig Európában most ez a helyzet. A recesszió előtt 2003-2007-ig tartó időszakban a hitelek növekedése 5 és 12% között ingadozott, ez a válság után lecsökkent 0 és -2,5%-os szintre. Persze a központi banknál ezt sem látják fontosnak, hiszen Mario Draghi ekképpen nyilatkozott erről a helyzetről 2014 május 26.-án:

„Weak credit demand in the early stages of an economic recovery is not unusual. Credit growth typically lags the recovery by three to four quarters as firms draw down internal funds. But a recovery eventually results in growing credit demand.”

Azaz a hitelek növekedése lemarad a GDP növekedése mögött három-négy hónappal. Ennek megfelelően ez azt jelentené, hogy valahol most vagyunk abban a helyzetben, hogy növekednie kéne a hiteleknek, és ez még jobban megindítaná a gazdaságot. Ennek ellenére a hitelek alakulása az Eurózónában így néz ki:

eulending.jpgForrás: ECB, saját szerkesztés

2-2,5%-os csökkenés, és a hitelek állománya 2008 óta stagnál, illetve csökken. Az ábra az éves növekedési ütemet szemlélteti.

A legnagyobb gond azonban továbbra is a periféria országaival van, hiszen ezen országokban a hitelfelvétel folyamatosan esik, ezt pedig az unió gazdaságilag erős országainak hiteléhsége nem tudja ellensúlyozni. Az ábrán látszik Spanyolország, Görögország és Írország hitelcsökkenése, mellette a németek és a franciák enyhe pluszt tudnak felmutatni.

 eulend.jpgForrás: ECB, Citi

Az Nemzetközi Valuta Alap legutóbbi, az európai hitelezésről szóló elemzése azt mutatja, hogy a válság után 2-3 év múlva indult be az USA hitelezése (fekete diagram), a medián érték szerint,(azaz átlagban - szaggatott vonal) a vizsgált országok esetén a 3. és 4. év közé tehető az az időszak, amikor el kellene indulnia a hitelek bővülésének. Az ábrán látszik, hogy a periféria országai esetén (piros vonal) még csak most kezdődött valami egészen kis javulás.

imf lending.jpgForrás: IMF

 

Kérdés persze, hogy mindez miért is történik?

Többek közt azért, mert még mindig nagyon sokan rendelkeznek nagyon sok hitellel, így érthető a „hitelundor” az EU országaiban. Amíg ez nem javul, illetve nem mérséklődik, addig nem fognak új hitelt felvenni a gazdaság szereplői, legyen szó háztartásokról, vagy éppen cégekről.

A másik fontos tényező, hogy míg a periféria országaiban az államkötvények szinte soha nem látott alacsony hozamokkal forognak, addig a lakossági és vállalati hitelek esetében szó sincs ilyenről.

Az ábrán az látszik, hogy milyen kamatokkal kell szembesülnie egy periféria és egy erősebb európai országnak, annak ellenére, hogy az irányadó kamatok nullához konvergálnak. A piros szaggatott vonal olyan országokat tömörít, mint például a görögök, spanyolok, olaszok, írek. Itt az átlagos kamat 5-6% között található, szemben például a németekkel, ahol ez 3 és 4% közötti, és mindenkori minimumán áll (kék vonal).

 lendindrateeu.jpgForrás: IMF

Mi lehet a megoldás? Nehéz megmondani, fiskális és bankunió, a központi bank sokkal nagyobb hatáskörének kiépítése, és nem utolsó sorban a periféria országainak magas adósságállományának leépítése, vagy legalábbis a rossz hitelek leépítése, és a megfelelő belső kereslet jelentős emelkedése. Persze ezeket így leírni sokkal könnyebb, mint megvalósítani, de egy biztos: nem 2015-ben fog eljönni a Kánaán.

Címkék: gazdaság usa japán európa fogyasztás gdp fed költségvetés trend munkanélküliség államadósság hozam kötvény hitelezés EKB Keynes EUR/USD monetárispolitika DAX hozamemelkedés

A bejegyzés trackback címe:

https://privatebanking.blog.hu/api/trackback/id/tr426948577

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása