Csődtömegek

Debreczeni Csaba

2013.06.18. 19:31

rogue-trader-1999.jpgRégen hallottunk a CDS-ekről, azaz a Credit Default Swapokról, amelyek adataival nem is olyan sok ideje tele volt a napi sajtó. Azóta kicsit mintha háttérbe szorult volna ez a szegmens.

Hogy érthetőbbek legyünk, a Credit Default Swap egy olyan megállapodás két fél között, ahol a CDS eladója fizet a CDS vevőjének bizonyos összeget, ha egy esemény, például egy kötvény nemfizetése, az adott cég csődje bekövetkezik.

A Fed alacsony kamatpolitikájának köszönhetően boldog-boldogtalan rohant kötvényt kibocsátani, így az elmúlt egy évben a globális kötvénykibocsátás 53%-kal növekedett. Nem csoda, hiszen a befektetésre javasolt cégeknek szinte nulla kamatot kell fizetniük a kötvényeik után, de még a kockázatosabb, úgynevezett junk bondoknak (vagyis befektetésre nem javasolt cégeknek) a hozama is nevetségesen alacsony, kb. 6% körüli.

Az elmúlt időszakban természetesen nem hallottunk arról, hogy bárki is csődbe ment volna, pedig 4-5 évvel ezelőtt olyan cégek váltak a nemfizetés martalékává, mint a Lehman Brothers, vagy a Bear Stearns.

Arra, hogy ilyen eseményektől megvédjük magunkat, és felkészüljünk egy esetleges nemfizetésre, nagyon nehéz volt játszani, ugyanis a CDS megmaradt OTC-piacnak, ahol bankok, hedge fundok és nagyobb befektetők kereskednek egymás között, az áltagember számára felfoghatatlan mennyiségű pénzzel. A tűzhöz sehogyan sem lehetett közel kerülni. Egészen mostanáig…

Nekünk, mint a tőzsdét naponta követő szereplőknek nem maradt más, minthogy minden nap böngészhettük az egyes cégek vagy országok CDS-felárait, vagy a Markit CDX, és a Markit iTraxx indexeket. A Markit CDX indexcsoporthoz tartozik a North American IG Credit, ami 125 észak-amerikai befektetési minősítésű cég CDS-ét tartalmazza, és a North American HY Creditet, ami pedig 100 darab észak-amerikai alacsony minősítésű cég CDS-ét foglalja magába. A második csoportban pedig az európai és ázsiai befektetési minősítésű és magasabb kockázatú cégek CDS-ei találhatóak meg.

Az indexek értelmezése egyszerű, amennyiben emelkedik az értékük, úgy az azt jelenti, hogy megnövekednek a bennük foglalt vállalatok CDS-értékei, azaz közelebb kerülnek a csődhöz teoretikusan; ellenkező esetben javul a helyzetük. Legjobban úgy lehet szemléltetni, hogy ha az S&p500 emelkedik, akkor a CDS index általában csökken és fordítva, mint itt az ábrán 2005 elejétől a mai napig:

sp500cdx.jpg

Fehér chart: S&p500, naracssárga chart: Észak amerikai befektetési minősítésű cdx index (Markit CDX IG)

Forrás: Bloomberg

Az ezeket az indexeket leképező értékpapírokra, mint fentebb említetem, átlag befektető nem köthetett üzletet, de ezt most áthidalta nekünk a Proshares, az ETF, azaz Exchange Traded Fund, vagyis a tőzsdén kereskedhető alapok kibocsátója. Ugyanis mind az amerikai, mind az európai alacsony, azaz IG, mind a magas kockázatú, azaz HY indexre kibocsát ETF-et, így bárki a világon fedezheti kötvényét, amennyiben rendelkezik vele. De egész egyszerűen spekulálni is lehet arra, hogy ha esetleg bekövetkezne valami anomália a piacokon, például megemelkednének a kamatok, és magasabb valószínűséggel fordulna elő csőd, akkor a megfelelő termék tartásával ebből is simán lehetne profitálni.

Természetesen az amerikaiak nem sokat morfondíroztak az ügyön, így ezeknek az ETF-nek nemcsak long, hanem short ETF-jei is lesznek azonnal. Innentől már csak az a kérdés, hogy mekkora lesz ezekben a termékekben a likviditás, de mivel elég „forró” területről beszélünk, ami ráadásul eddig magán hordozta az a címert is, hogy csak a nagybefektetők köthették, szerintem ez nem lesz gond…

 

Címkék: kötvény volatilitás etf csődkockázat CDS

A bejegyzés trackback címe:

https://privatebanking.blog.hu/api/trackback/id/tr835366321