huf.pngBekövetkezett az, amire korábban még nem volt itthon példa. Hazánk a múlt héten hivatalosan is belépett a negatív hozamú országok klubjába, minthogy a három hónapos diszkontkincstárjegy aukción az Államadóság Kezelő Központ által elfogadott ajánlati hozamsáv alja a mínusz 0,01%-os negatív tartományba esett. A sajtó érthető módon felkapta hírt, de mi nézzünk inkább az események mögé: mi történt valójában s mik a kilátások?

 A múlt heti, 3 hónapos aukció során az ÁKK 0,01%-os átlagos-, 0,03% maximális és -0,01%-os minimális hozamszint mellett értékesített diszkontkincstárjegyeket.

A kibocsátási naptár szerint az ÁKK 20 milliárd forint értékben ajánlott fel 3 hónapos diszkontpapírt a múlt héten tartott aukciója során. A beérkező ajánlatok függvényében az államadósság kezelő az elmúlt hetek gyakorlataival szakítva, 8 milliárddal csökkentve a korábban tervezett kibocsátási mennyiséget, csupán 12 milliárdos értékben fogadott el ajánlatokat. A három hónapos aukcióra beadott ajánlatok mind az ajánlatok mennyiségében és számában, mind pedig az ajánlati ársávban alulmúlták az előző aukciós ajánlatokat. Míg a korábbi aukció során 0,02% volt a maximálisan elfogadott hozam, masszív (közel 1,8 szoros) túljegyzés mellett, addig az utolsó aukción 0,03% maximálisan elfogadott hozam mellett mintegy 30%-os aluljegyzés volt megfigyelhető. A megtorpanó érdeklődés a beadott ajánlatok számában is tetten érhető, az egy héttel korábbihoz mérten ebben is mintegy 16%-os visszaesés következett be.

Az aukción kialakult átlagos szintet tekintve azt is látnunk kell, hogy a negatív hozamon történt értékesítés, csupán néhányszáz forintos államadósság  zsugorodást eredményezett. 

Mik lehettek az okok? Mi támogathatja s mi nem a negatív hozamok hazai kialakulását?   

Mindenekelőtt meg kell említeni, hogy az MNB három hónapos betéti eszközben 2017 első negyedévében elhelyezhető összeg maximuma 750 milliárd, mely kiszorítás okozta piaci többletlikviditás révén nyomást gyakorol a hozamgörbe rövid oldalára. Ennek maximális összegét az MNB várhatóan tovább csökkenti. Aktuális várakozások szerint a három hónapos betéti eszközében elhelyezhető összeg plafonját a második negyedévben 500, év végére pedig ez alá  szoríthatja le, további likviditást biztosítva a piacnak.

Az ÁKK-nak jelenleg úgy tűnik, nincs szüksége nagy összegekben történő rövid eszköz kibocsátásra, minthogy a visszavásárlási oldalon is igen aktív.

Az egyéb eszközcsoportok, például a főbb részvénypiacok közel nyolc éve tartó lendületének kifulladására számító befektetőknek a kötvénypiac még mindig vonzó célpont, menekülő eszköz jellege miatt.   

A pénzpiaci alapokból történő tőkekiáramlás a rövid papírok közvetlen megvásárlása felé terelheti a befektetőket.

Emellett az intézményi befektetők folyamatos keresletet támaszthatnak az éven belüli állampapír szegmensnek, minthogy befektetési politikájukban kiírt referenciaindexük elmaradhatatlan komponense a rövid papírokat reprezentáló RMAX index. Az egészség- és nyugdíjpénztárak piachoz történő alkalmazkodása a befektetési alapokéhoz képest jóval rugalmatlanabb, így a kereslet még egy ideig fennállhat.

Ezek alapján alacsony, sőt negatív szinten stabilizálódó rövid oldali hozamszintekkel szembesülhetünk, azonban van néhány, ezzel ellentétesen ható tényező.

Ilyenek például a fundamentális tényezők, mint a meredeken emelkedő inflációs előrejelzések, melyek nyomán jóval magasabb hozamszintek indokoltak a jövőben.

Ilyen a nemzetközi kamatkörnyezet alakulása is. A jelenlegi, felemás európai és amerikai kamatpolitika ellenére a jövőben inkább felfelé mutató kamatokkal szembesülhetnek a befektetők, mely óhatatlanul nyomás alá helyezheti a jelenleg még alacsony hazai hozamokat.   

A zéró közeli hozamszintek esetén beindul a befektetők fantáziája alternatív eszközök megtalálása felé. Több lehetőség is adódik. Egyrészt a meredek hozamgörbe miatt kimozdulhatnak az eddigiek során preferált, éven belüli szegmensből, s hosszabb lejáratú eszközök felé fordulhatnak. Másrészt, a szofisztikáltabbak, azon piaci anomáliát kihasználva, hogy az itthon kialakult 0,01%-os hozamokkal szemben az USA-ban 0,7%-al találkozhatunk, időlegesen strukturált betéti konstrukciókat alakíthatnak ki, mely során még negatív dollár carry esetén is magasabb hozam realizálható a hazainál, megfelelő eszközválasztással, s némi többletmunkával.      

Összegezve: amíg az extra laza monetáris kondíciók Európa szerte fennmaradnak, addig az MNB-nek is lehetősége van a hitelezés-, és gazdaság élénkítés reményében alkalmazott, egyébiránt egyre fogyatkozó, nem konvencionális eszközeinek alkalmazására. Ezek következtében a bankközi kamatláb, s ezzel együtt a hazai hozamgörbe időlegesen alacsony szinten maradhat, a negatív reálkamat akár még az idén is fennmaradhat. Azonban a gyorsuló infláció, a nemzetközi emelkedő kamattendencia, valamint az alternatív eszközök alkalmazásának lehetősége tartósan nem teszi lehetővé a negatív kamatkörnyezet fennmaradását Magyarországon.

A bejegyzés trackback címe:

https://privatebanking.blog.hu/api/trackback/id/tr912384961

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása