owe_you.jpgElőző bejegyzésünkben Donald Trump gazdasági érdekeltségeivel, azok teljesítményével foglalkoztunk, a mostani cikkben pedig a korábbi Clinton-éra eredményére térünk át, hiszen az jelentős hatással volt nemcsak az USA-ra, hanem a későbbi világgazdasági folyamatokra is, valamint megítélése is kettős, hiszen az ami elterjedt a közéletben merőben különbözik attól, amit a számok mutatnak.

A legfontosabb érv, amivel mindenki találkozik akkor, ha az 1993 és 2000 közötti időszakot nézi, az az, hogy a korábbi, tetemes költségvetési deficitet sikerült megszüntetni, és az állam gazdálkodása pluszba fordult, ezzel bőséges jólétet teremtve az USA lakóinak. Korábban a Reagen-kormány tetemes adósságot hagyott maga után, amely csökkentésének feladata Bush nyakába szakadt. Ekkor a legtöbb politikus úgy gondolta, hogy ha nem csökkentik az adósságot, akkor az USA ki fog esni a világ vezető országai közül. A demokraták és a republikánusok követelései közepette Bush hezitált, így nem sikerült rendbe tenni a költségvetést, ami gyors népszerűségvesztéshez vezetett. Ezután lépett a színre Bill Clinton, aki „megmentette” az USA-t az adósságok terhétől. A nagy kérdés az, hogy igaz-e ez az állítás, vagy csak valami számviteli trükközésről van szó, és közel sem olyan nagyszerű esemény ez, mint amilyennek megszépítette az idő?

Mai szemmel nézve a 90-es évek deficitje nem volt túl magas, még csak veszélyesnek sem volt nevezhető, hiszen 2008-ban a válság hatására, amikor leálltak a magánberuházások, az államnak a piacra kellett lépnie, mialatt 10-15% közötti költségvetési deficitet produkált, de ez akkor szükséges is volt, hiszen ennek hiányában még nagyobb lett volna a 2008-as válság pusztítása. Ehhez képest az 1990-1993-as 5%-os deficit elhanyagolható lenne.

clinton4.png

Forrás: Bloomberg, EQA, saját szerkesztés

Ezzel együtt mozgott természetesen az adósság GDP-hez mért aránya is, hiszen az 1990-ben a GDP körülbelül 50%-ra rúgott, majd 1995-ig emelkedett, és 2008-ig stagnált. Azonban ha egy pillantást veszünk az US Treasury hivatalos adataira, akkor kiderül, hogy itt semmilyen adósságcsökkentés nem volt, ami miatt később Clinton hihetetlen népszerűségre tett szert.

clinton1.png

Forrás: US Treasury, EQA, saját szerkesztés

Az ok egyszerű. A fent vázolt diagram a teljes adósságot mutatja, de azt két részre lehet bontani. Az államadósságra, amely tartalmazza a kötvényeket s a diszkontkincstár-jegyeket, és az úgynevezett „intragovernmental holdings”-ra, azaz egy olyan adósságfajtára, amikor az állam saját magától vesz kölcsön. Ilyen lehet például a szociális segély alapja, melybe általában több pénz folyik be, mint ki, így innen az állam könnyen tud „kölcsönvenni”, és később kiegyenlíteni a számlát. Ha kettébontjuk a teljes adósságot, akkor látható a Clinton-éra „adósságcsökkentése”, azaz inkább számviteli trükközése:

clinton2.png

Forrás: US Treasury, EQA, saját szerkesztés

Azaz a kormányzaton belüli adósságok 57%-kal növekedtek, míg a hivatalos államadósság 10%-kal csökkent, de a kettő eredője az, hogy a teljes adósság igazából növekedett, mint ahogy az a második diagramon látható.

A trükközés tovább is bonyolítható. A Clinton-kormányzat költségvetési szufficitet, azaz többletet is elért 1998 és 2000 között, így 1998-ban 69,3 milliárd USD-t, 1999-ben 125,6 milliárd USD-t és 2000-ben 236,3 milliárd USD-t jelentettek a hivatalos adatszolgáltatók.

Miután megtaláltuk ezeket a hivatalos adatokat, nézzük meg a fent vázolt ábra táblázatát:

clinton3.JPG

Forrás: US Treasury, EQA, saját szerkesztés

A Clinton-kormányzat az államadósság oszlopra fókuszált, és ha ezt nézzük, akkor nagyon könnyen kijön a matematika. E szerint 1997 és 1998 között az államadósság 55 milliárddal csökkent, és ebben az évben a jelentett, hivatalos költségvetési szufficit 69,3 milliárd dollár lett. A következő évben 97 milliárd a különbség, a hivatalos adat 125,6 milliárd dollár, és az utolsó, 2000-es évben 230 milliárd, míg a hivatalos költségvetési többlet 236,3 milliárd dollár. Csakhogy eközben az első oszlop, azaz amikor az állam saját magától vett kölcsön, növekedett, méghozzá 168, 227 és végül 248 milliárd dollárral. Ha a hivatalos szufficitet összevonjuk azzal, hogy az államon belüli adósság mennyivel növekedett, akkor egyik évben sem beszélhetünk többletről, sőt a 1998 és 2000 között a következő hiányok születtek: -113, -130 és -17 milliárd dollár.

Persze ez az akkori törekvésekkel is megmagyarázható, hiszen éppen Clinton volt az, aki például az egészségügy reformját tervezte (milyen különös, most is ez van terítéken), amely jelentős költségvetési terhet rótt volna az államra, így ha valakinek ez a fő célkitűzése, akkor nehezen hihető el, hogy valójában a másik oldalon csökkenteni akarja az államadósságot.

További kérdést vet fel, hogy a 2000 és 2001-ben már jelentősen nem növekvő államadósság az akkor éppen kialakult gazdasági helyzetben mit is eredményezett, de ez a következő cikk témája lesz.

Címkék: gazdaság demokrata gdp fed elemzés költségvetés gazdaságpolitika érdekesség adósság manipuláció recesszió dollár kamat államadósság arany deviza jegybank készpénz alapkamat defláció kamatemelés növekedés likviditás gazdasági növekedés geopolitika gdi 2015 2016 reálszféra equilor aranystandard csődkockázat monetáris lazítás EKB Hillary Clinton Donald Trump eqa equilor alapkezelő

A bejegyzés trackback címe:

http://privatebanking.blog.hu/api/trackback/id/tr408545480

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.