Még több menekültet Németországba!

A napi sajtó és lassan a hétköznapi emberek legfőbb témája az utóbbi napokban, hetekben kétségtelenül a menekültügy. Remek táptalaja lehet politikai és mindennapi vitáknak attól függően, hogy az ember milyen értékrendet képvisel: valaki pozitívnak értékeli, valaki a globális világ és kialakult politikai rendszerek fenyegetését véli felfedezni a jelenlegi helyzetben. Valaki segítene, valaki pedig visszaküldené őket oda, ahonnan jöttek. De vajon különleges-e a mostani eset és milyen hatása lehet a gazdaságra?

Az kétségtelen, hogy viszonylag rosszkor jött a menekülthullám a világnak, mert bár vannak országok, amelyek viszonylag jól állnak (Németország, USA), de sokan maguk is magas munkanélküliséggel küzdenek, lásd: Spanyolország, Olaszország, vagy éppen Görögország. Sok ország éppen most került bele a süllyesztőbe, miután a 2000-es évek eleje óta, főleg Kína rendkívüli növekedése miatt elszálltak a nyersanyagárak, majd 2015-ben arra eszméltünk, hogy a nem is olyan régen 150 dolláros olajár már csak 40 dollár. Ide tartozik Kanada, Brazília, Ausztrália, Oroszország, hogy csak néhányat említsünk. Továbbá hátráltató tényező a gyengülő világgazdasági növekedés és a világkereskedelem hanyatlása is.

Forrás: Bloomberg, EQA

A fent soroltakat lehetne folytatni a bérekkel, hiszen hiába a rekord méretű foglalkoztatottság egyes országokban, nincs bérinfláció, nincs infláció, remek a munkaerő piac helyzete, de a bérek oldaláról mégsem. És akkor most itt van nekünk a következő megoldandó probléma: a menekültek.

A következő diagram remekül összefoglalja, hogy honnan jönnek a legtöbben:

Forrás: Eurostat, EQA

Amennyiben arra vagyunk kíváncsiak, hogy az elmúlt évektől kezdve 2015 nyaráig hogyan alakult a bevándorlás nemzeti hovatartozás nélkül, akkor a következő ábrát kell segítségül hívnunk. Látszik, hogy emelkedő a trend, már évek óta, és a 2014 első negyedéves begyorsulást 2015 nyarán is követi egy.

Forrás: Eurostat, EQA

Az egész történet régre, még az iraki háború idejére nyúlik vissza, ezzel nem is akarunk hosszabban foglalkozni. A lényeg, hogy a nyugati világ úgy gondolta, jó ötlet beavatkozni egy olyan közeg ügyébe, amit talán meg sem ért, majd ezután magára hagyta a szélsőségeseket. Így nem különösebben furcsa az a tény, hogy a legtöbben Szíriából és Afganisztánból jönnek Európába, hogy aztán valahol Németországban, de legalábbis fejlett országban telepedjenek le.

A menekültáradat azonban nem kellene, hogy most mindenkiből a csodálkozást váltsa ki, már csak az előzmények miatt sem, de ha megnézzük a német statisztikai hivatal 1950-ig visszamenő adatait, akkor világosan látszik, hogy

volt már ilyen az 1990-es évek elején. Emlékszem, akkor még gyerekként a Panoráma műsorát nézte a család, ahol megmutatták, hogy a törökök által lakott helyet hogyan gyújtották fel a szélsőséges német szervezetek tagjai Berlinben. A helyzet akkor is hasonló volt, körülbelül 1,4 millió migráns érkezett, mint ahogy 2014-ben is.

Viszont az is látszik az ábrán, hogy már 2009-2010 között kialakult egy fordulópont, valamint elkezdett növekedni a Németországot elhagyó polgárok száma is, így 2014-ben az egyenleg 500 és 600 ezer fő között mozgott, azaz ennyivel lett népesebb Németország.

Forrás: Német Statisztikai Hivatal

A németek nem ellenkeztek alapvetően az áradattal szemben. Az ok pedig viszonylag egyszerű: az olcsó munkaerő.

A munkanélküliségi ráta alacsony, évtizedek óta nem volt ilyen alacsony ez a mutatószám a németeknél, miközben körülbelül 140 ezer mérnökre, programozóra lenne szüksége az országnak. A szabadidő és egészségügyben is százezres a hiány, és a Prognos előrejelzése szerint 2020-ra körülbelül 1,8 millió, 2040-re 3,9 millió lesz a hiány szakemberekből.

A németeknek pedig, ha most kiválogatják a tehetségeseket, akkor olcsón tudják majd ugyanazt a terméket előállítani, aminek most a legnagyobb költsége a munkaerő.

Forrás: Bloomberg, EQA

Nemcsak a nagyvállalatok, mint például a Daimler, amely már előre jelezte, venne fel menekülteket, hanem a helyi kisebb cégek sem zárkóztak el ez elől. Sőt bizonyos vállalatok már el is kezdtek korábban érkezett menekülteket felkészíteni a munkára, hiszen a nyelvi nehézségek és a technikai tudás elmaradása hátrányosan érinti az újonnan munkába álló bevándorlókat. Eközben a német munkaügyekkel foglalkozó szervezet szeretné, hogy ha minél hamarabb eltörölnék azt a törvényt, mely szerint a munkáltatónak először bizonyítania kell azt, hogy nem talált a munkakörre német munkaerőt.

Persze vannak olyan országok, amelyek nem igazán engedhetik meg maguknak a menekültek áradatát, mivel nem tudnak nekik megélhetést biztosítani. A fent említett, Európa perifériájára szorult országok vagy a nyersanyag-kapcsolt nemzetek ilyenek, ők biztos, hogy foggal-körömmel ellenezni fogják a befogadást, vagy azt a tervezetet, amit erre a közeljövőben ki kell dolgozni. Azonban azt gondoljuk, hogy mindenképpen valamiféle kvóta-rendszer lesz, amivel az egész ügyet kezelni lehet.

Hosszabb távon pedig, aki most tud „válogatni” a szakképzettebb bevándorlók közül, vagy olcsó munkaerőre tesz szert, pár év múlva győztesként kerülhet ki abból a káoszból, amibe most az európai fejlődő és fejlett világ került.

Merkel hétfőn bejelentette, hogy az olyan menekülteket, akik hazájukban veszélyben vannak, be kell fogadni.

Forrás: WSJ

Forrás: WSJ

Forrás: WSJ

Forrás: IBTimes

Forrás: alon.hu

Forrás: alon.hu

Címkék: politika tömeg segítség gazdaság eu európa válság bevándorlás pszichológia munkanélküliség segély összefogás balkán migráció kvóta világválság elégedettség gazdasági növekedés eurozóna Magyarország Németország Szíria menekültügy menekültválság Keleti-pályaudvar

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.