Folk legenda a kávézóóriás ellen

Szerző: Iza

„ Kávét akarok, nem GMO-t,

A szabadnapomon nem támogatom a Monsantot.”

Szögezzük le: szeretem a Starbucks-t. Bárhol jársz a világban – na jó, nem bárhol, de angol nyelvterületen (Angliában, az Egyesült Államokban, Kanadában), de Kínában, Japánban is – ugyanaz a mignonpapírból kiduzzadó, nagyi-féle csokissüti ízű, gigantikus muffin, fájó gyomorra-gyógyír, citromos piskóta (lemon cake) csábít, mint itthon, nem is említve az almaszeletektől rogyadozó, nagyon tisztességesen megcsinált almáspitét. Itt (tényleg) jár a mosoly a (laktózmentes/szójatejes/ zsírszegény) latte macchiatódhoz/cappuccinódhoz. És emlékeznek rád. És örülnek neked (vagy olyasmi, és itthon már ez is valami).

A Starbucks a világban

Néhány szám

A Starbucks Corporation amerikai eredetű kávézólánc, amelynek székhelye Seattle-ben, Washington Államban van. Ez a cég a világ hasonló hálózatainak legnagyobbika, 21 536 üzletével. A világ 64 országában van jelen. 12 218 üzletet tart fenn az Egyesült Államokban, 1716-ot Kínában, 1330-at Kanadában, 1079-et Japánban és 808-at az Egyesült Királyságban.

A három bölcsész és a holland

                                                           Alfred Peet

Ezt a gigantikus vállalkozást három, egykori bölcsész álmodta meg, egy angoltanár, Jerry Baldwin, egy történelemtanár, Zev Siegl és egy író, Gordon Bowker, miután együtt tanultak a San Francisco-i Egyetemen. A kávépörkölést s a magas minőségű kávé készítésének fortélyát egyenesen a nagy Alfred Peettől tanulták, aki a Peet’s Coffee & Tea alapítójaként – miután tragikusnak találta az amerikai kávék minőségét – megismertette az Egyesült Államokat a hagyományos kávépörköléssel. Az Alkmaarban, Hollandiában született újító, akinek már az édesapja is egy kis kávépörkölő üzemeltetésével foglalkozott, 35 évesen érkezett az Államokba, s a kávérajongók körében örökre az a hős „holland, aki megtanította Amerikát, hogyan kell kávét inni”.

A Starbucks székhelye Seattle-ben

Ahogyan Tom Hanks írja ismeretlen levelezőpartnerének a „Szerelem hálójában” című filmben:

„A Starbucks típusú kávézóknak semmilyen egyéb célja nincs, mint a döntésképteleneket egyszerre hat döntésre késztetni, egyetlen csésze kávé kedvéért. Szimpla? Dupla? Híg? Erős? Koffeines vagy koffeinmentes? Zsíros vagy zsírszegény? Stb. stb. Szóval, azok, akiknek fogalma sincs róla, kik is ők valójában, és mi a fenét kellene kezdeniük magukkal, mindössze két dollár kilencvenöt centért nemcsak egy kávét kaphatnak, de egy teljesen határozott öntudatot is.”

GMO és petíció

A folk legenda s környezetvédelmi aktivista, Neil Young a napokban jelentette meg új, GMO-ellenes albumának, a Monsanto Years-nek első zenei videóját, a „Rock Star Bucks a Coffee Shop”-ot, amelyben a Starbucks-t s egy másik óriást, az agrokémiai Monsantót veszi támadása kereszttüzébe.

A bevezetőben említett sorok éneklése közben bandájával, a Young and Promise of the Reallel, és (egyébként) Willie Nelson két fiával, Lucasszal és Micah-val starbucksos poharakat dobálnak a kamerába.

Genetikailag módosított élőlények (GMO)

Genetikailag módosított élőlény, (angolul Genetically Modified Organisms vagy röviden GMO) olyan élőlény, amelynek genomját (génállományát) mesterségesen, molekuláris genetikai eszközökkel hozták létre. E technológiákat rendszerint rekombináns DNS technológiának nevezik. A transzgenikus élőlények esetében más fajból származó géneket ültetnek be a GMO-ba, tehát olyan génkombinációt hordozó lényt hoznak létre, amely a természetben gyakorlatilag nem jöhet létre. A „GMO” fogalom kapcsán többnyire ilyen transzgenikus lényekről van szó, de valójában nem minden GMO transzgenikus lény. A genetikai manipuláció rendszerint a zigótát vagy az ivarsejteket, esetleg az ezekben is öröklődő sejtszervecskéket (színtestek, mitokondrium) érinti, ezért a GM szervezetek utódai is GM szervezetek (vagy csak egy hányaduk az), így egyszeri beavatkozással tartósan továbbtenyészthető (-termeszthető) GM fajták hozhatók létre. Olykor a genetikai manipuláció csak a szomatikus sejtek egy részére terjed ki, ekkor annak eredménye nem öröklődhet.

A transzgenikus növények által a nemesítők többféle célt érhetnek el, például fokozhatják a gyomirtószerekkel vagy a rovarokkal szembeni ellenálló képességet, növelhetik a szárazságtűrést, vagy javíthatják a termés táplálkozástani értékeit, például vitamin-tartalmát. Az első GM növények 1996-ban kerültek forgalomba, ezek a glufosinate és glyphosate gyomirtókkal szemben voltak ellenállóak. Szintén korai fejlesztés a Bacillus thuringiensis baktérium toxinját (=Bt toxin) hordozó kukorica fajták, melyek egyes rovarfajok károsításával szemben ellenállóak. Sokak szerint aggodalomra ad okot, hogy e fajták több ezerszer annyi toxint termelnek, mint az ugyanerre a toxinra, mint permetezett növényvédőszerre engedélyezett maximális dózis.

Forrás: Wikipédia

Young már az elmúlt évben bejelentette, hogy bojkottálja a kávézóláncot, miután az állítólagos támogatója volt a Monsantónak tavaly, a génmanipuláció vermonti szabályozásának idején.

„Jogunk van tudni, mi van az ételünkben” – írja a Label GMOs.org. Vagyis bármilyen étkezéskor – éppen most is, amikor a gyereked szájába teszed a paradicsomot, talán genetikailag módosított ételt adsz neki, bár nem tudsz róla. Ezekről az eljárásokról, bár egyre nagyobb körben használtak, még nem bizonyították be, milyen kockázatokat hordoznak hosszú távon. Míg Európában (Németországban, Angliában, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban stb.), a világ összesen 50 országában szigorú szabályozások és korlátozások nehezítik a génmanipulált élelmiszerek terjesztését, az Egyesült Államokban s Kanadában a gyártók nem kötelesek feltüntetni, ha az adott élelmiszer DNS-ét mesterségesen manipulálták.

GMO címkézés

A Starbucks tagja az Élelmiszertermelők Szövetségének (Grocery Manufacturers’Association, GMA) amely perben áll Vermonttal, az USA egyik államával az élelmiszerek kötelező címkézése ügyében. A SumOfUs független mozgalom, amely saját petíciója eredményének tekinti a Neil Young-féle tiltakozó akciót, a következő szöveggel szólít meg: „Hallasd a hangodat. Mondjuk meg a Starbucksnak, hogy jogunk van tudni, mi van az ételünkben. Írd alá a petíciót, hogy a Starbucks és a Green Montain Coffee vonja vissza a támogatását a Vermont elleni perben, és fejezze be a harcot a génmódosított ételek felcímkézése ellen. Hallasd a hangodat most.”

A Reutersben megjelent (2014. november 17.) cikk alapján a Starbucks Corp. már visszautasította a vádakat, s tagadta, hogy támogatója lett volna a vermonti szabályozás elleni harcnak. A   SumOfUs és a Care2.com közös petíciója felszólította a Starbuckst arra is, hogy szakítsa meg a kapcsolatot a GMA-val (ez a szervezet többek között olyan tagokkal bír, mint a Monsanto, a PepsiCo Inc. és a Kellog Co.), amely dollármilliókat költött a GMO-címkézés szabályozása ellen Oregonban, Colorádóban, Wasingtonban és Kaliforniában.

(Mindenesetre a népszerű burríto-hálózat, a Chipotle Mexican Grill nemrégen már száműzött minden GMO-élelmiszert nyersanyagai közül. A McDonald’s Corp. pedig bejelentette, nem használ többé GMO-burgonyát híres sült krumplijához és más ételeihez.)

Címkék: biztonság usa innováció fogyasztás befektetés elemzés háztartás bizalom kockázat GMO páros vélemény stabucks fogyaszás

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.