decision.jpgLassan nem vita tárgya az, hogy az USA hamarosan elkezdi a kamatemelést, miközben a világ többi része, így Európa, Japán és Kína is éppen beleveti magát az egyre lazább monetáris politikába azzal a céllal, hogy a likviditásbőséggel gazdasági növekedést, és így inflációt érjen el. De vajon mi lesz az eredője annak, hogy ha a tengerentúlon emelkedő kamatokat látunk, míg a világ többi részén nem?

Ez az a kérdés, amivel szerintem méltatlanul keveset foglalkoznak, pedig, ha abból indulunk ki, hogy a FED laza politikája az egész világot megbolygatta, akkor nem hibázunk nagyot, ha azzal a feltételezéssel élünk, hogy ez fordítva is így lesz, azaz a szigorítás is hatással lesz mindenkire. Jelenleg a FED döntéshozói átlagban 2015-re 0,5% 2016-ra 1,5%, 2017-re 3% körüli irányadó rátát vizionálnak. És most tegyük fel a következő kérdést: 

Mibe fektetne szívesebben: 3%-os kamatot fizető, 10 éves amerikai kötvénybe, vagy 3%-os kamatot fizető, 10 éves magyar kötvénybe?

Válaszok:

  1. az amerikai kötvénybe
  2. az amerikai kötvénybe.

Mert körülbelül ilyen lehet a preferenciája a befektetők többségének, feltéve, ha a kötvények világából indulunk ki, és kötvényeket tartania kell sokaknak, nyugdíjalapoknak, biztosítóknak, viszontbiztosítóknak, befektetési alapoknak és még sorolhatnánk napestig.

A Gallup legutóbbi felmérésében viszont azt kérdezte meg a válaszadóktól, hogy ha lenne egy esetleges kamatemelés, akkor elfordulnának-e a részvényektől, és eladással reagálnának-e egy ilyen lépésre? A válaszok elsőre meglepőek. Bár a jövőt próbálják meg kitalálni, mégis szerintem sokkal fontosabbak, mint a múltbeli trendek utólagos kommentálása. Ezek szerint mindössze a befektetők 23%-a adná el a részvényeit, mindegy, hogy még aktív, vagy már nyugdíjas egyénről van szó.

ratehike1.png
ratehike2.pngForrás: Gallup, saját szerkesztés

Viszont a képet kicsit árnyalja, hogy az alacsony hozamok következtében mindössze a nyugdíjasok 17%-a, az aktívak  csak 11%-a növelte a részvénykitettségét.

ratehike3.JPG

Ez egybe is esik azzal, hogy az amerikai háztartások (és itt most nem a leggazdagabbakra vagy a vállalatvezetőkre kell gondolni) részvénykitettsége bár növekedett az utóbbi években, még mindig messze van a 2000-es évek elején tapasztalttól.

ratehike4.pngForrás: Gallup, saját szerkesztés

Elsőre talán furcsán hangzik, de ha megvizsgáljuk az USA fő részvényindexét, akkor látszik, hogy kamatemelések után 6 hónappal a hozam átlagosan 1,5%-kal emelkedett, míg ha valaki 12 hónapot várt, akkor már 5%-kal gazdagodhatott. 1971 és 2014 között a 6 hónapos átlaghozam 5,2% volt, míg az éves 9%. Hasonló analógiára épülve, kamatcsökkentés után a 6 hónapos átlaghozam 6% feletti, a 12 hónapos hozam pedig a 10%-ot is meghaladja.


ratehike5.png
Forrás: saját szerkesztés, Bloomberg

Akiket viszont súlyosabban érhet egy emelkedő amerikai hozamkörnyezet, elsősorban azok, akik rossz folyó fizetési mérleggel rendelkeznek, azaz magas külső finanszírozásra vannak szorulva.  Ez a „fragile-five” azaz a törékeny ötös, nevezetesen: Törökország, Brazília, India, Dél-Afrika és Indonézia. Közülük Brazília emelkedik ki, mint a legtöbb devizatartalékkal rendelkező ország. Mindenképpen tőkekiáramlásra kell felkészülni, egy esetlegesen szigorúbb monetáris politika miatt, a fent említett piacokon.

A fentiekből az látható, hogy ha az alapkamat emelkedő pályára kerül, akkor már nem lesz mindegy, hogy a befektetőnek milyen eszközben van kitettsége, azaz meg kell válogatni az eszközöket. A múltbeli részvénypiaci hozamok az indikálják, hogy a részvénypiacokon nem lehet nagy gond 1 éves időtávon, mint ahogy azt gondolom, hogy a hosszú lejáratú kötvények hozama sem fog jelentősen emelkedni. Viszont akik jelentős külső forrásokra, vagy USD hitelekre hagyatkoztak, azokat kerülni érdemes.

Címkék: afrika statisztika gazdaság usa eu india európa stratégia törökország hangulat gdp befektetés fed részvény pszichológia forint háztartás brazília recesszió dollár indonézia államadósság előrejelzés kockázat kötvény befektetési alap geopolitika kockázatkezelés portfolió szentiment diverzifikáció dél-afrika S&p500 monetárispolitika qe

A bejegyzés trackback címe:

https://privatebanking.blog.hu/api/trackback/id/tr177411010

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása