amfoot.jpgA pénteki napon megtudtuk az előzetes becsléseket arra vonatkozóan, hogy az USA gazdasága milyen mértékben növekedett az utolsó negyedévben. Erre a hétre azt is megtudtuk, hogy az Amerikai Super Bowlt a New Engladns Patriots nyerte, amely ősi AFL-es csapat, így ez a győzelem medvepiacot jelez előre a tőzsdéken. Talán nem is lennénk meglepődve, ha most bejönne az analógia, hiszen 2009 óta, azaz lassan hat éve masszív emelkedés figyelhető meg a piacokon. De hogy hogyan is lehet összekötni a GDP-t és a Super Bowl döntőt? Egyszerűen a számok nyelvén.

 

Az USA gazdaságának több mint kétharmadát a fogyasztás adja. A futball döntő pedig az egyik legnagyobb sportesemény, amelynek szerepe évről évre növekszik. Az amerikai sportok nagy részéről nagy mennyiségű statisztikai adatok is rendelkezésre állnak, így nem csoda, hogy egy ilyen eseményről is találunk olyan adatokat, amelyek azt mutatják meg, milyen mértékben mozgatta meg a találkozó az amerikai fogyasztókat.

Már a döntő előtt is több akcióval találkozhat az ember, így például, bár alig múlt el karácsony, újból leárazták a TV-ket, hiszen mi lehet jobb apropó egy TV vételére, mint egy szuperdöntő, ráadásul akkor, ha az az előzetes várakozásoknak megfelelően szoros is lesz? A korábbi adatok szerint azon háztartások 22%-a, amely tervezi HD TV vételét, a döntő hetén ejti meg a nagy bevásárlást. Ez számokban körülbelül 9,5 millió TV eladását jelenti a döntőt megelőző hetekben. Ennek megfelelően az Amazon 35%-kal értékelte le az 55 inches átmérőjű TV-it. A Wal-Martnál az ilyen készülékeket 500 és 600 dollár között értékesítették a múlt héten. Azaz egy majdnem 140 centiméter átlójú készüléket körülbelül 150 és 200 ezer forint közötti összegért lehetett elhozni, ami nem rossz vétel. Sőt, még ultra felbontású, úgynevezett 4K TV-t is lehetett kapni 1000 dollár körüli összegért.

Ha már televízió, akkor nem lehet elmenni amellett, hogy évek óta szinte már-már beteges rajongás övezi a félidőben levetített reklámokat is. Ezekről azt kell tudni, hogy marketing hatása szinte nulla, hiszen ezeket a rövid 20-30 másodperces filmeket külön erre az eseményre forgatják, sokszor sztár szereplőkkel, akik amúgy is borsos áron dolgoznak, és utána egyáltalán nem adják a kinti csatornák, ahhoz pedig nem kell kutatónak lenni, hogy elhiggyük, hogy egy egyszeri, 20 másodperc miatt senki sem fog például autót venni. Ennél sokkal hosszabb az az átfutási idő, ami alatt a fogyasztóban rögzül, hogy tényleg akar valamit venni. Ráadásul ezek a rövid reklámok sokszor inkább tréfásak, és háttérbe szorul az a termék, amit valójában el szeretnének vele adni.

Mindezektől függetlenül annak az ára, hogy valaki reklámozzon a szünetben, brutális; a következő ábra az első döntő óta mutatja, milyen összegeket emészt fel egy-egy hirdetés, és ebben persze nincsenek benne az olyan járulékos költségek, mint a forgatás, a gyártás, és a többi munka.

Az ábrán látszódik, hogy a legutóbbi, 2015-ös döntő szünetében egy 30 másodperces reklám 4,5 millió dollárba került, 1967-ben ez még 42 ezer dollár volt. Ez átlagosan 10,7%-os növekedés az elmúlt 48 évben. Ezzel szemben ugyanezen idő alatt az átlagos fogyasztói árindex 4,3%-os volt. Vagyis ez egy olyan piac, aminek semmi köze a valós gazdasági folyamatokhoz, sokkal többet jelent, hogy megjelenjen a hirdető még akkor is, ha ezért csillagászati, és talán nehezen értelmezhető költséget fizet is ki.

superbowlhirdetes.jpg

Forrás: Fed, syracuse.com, saját szerkesztés

De persze a nagy esemény nem csak a nézésről szól, hanem az étkezésről is. Ennek megfelelően az amerikai nézők nagyjából 1,3 milliárd csirkeszárnyat fogyasztottak el. Ezeknek nagy részét természetesen nem otthon készítették el az emberek, hanem rendelték. Egyes házhoz szállításra specializálódott cégek forgalma ezen a napon 10-szeresével emelkedik. Az olyan amerikai ételekre fókuszáló éttermek, mint például az 1985-ben alapított Buffalo’s Café a döntő napjára körülbelül 35 000 csirke szárnnyal készül. Csak az szemléltetéshez, ez a gyors étkezde 25 egységgel rendelkezik, azaz nem egy multinacionális cégről beszélünk, sokkal inkább helyi kisvállalkozásról. A cég éttermenként nagyjából 1400 szárnyat ad el ezen az egy estén.

Persze, ha van TV és étel, akkor otthon is meg tudjuk nézni a meccset, de ha ki akarunk menni, akkor van egy másik nagy beruházás is, ez pedig a jegyár.

Ha valaki nem volt előrelátó, és nem vett azonnal, az elején jegyet a döntőre, akkor, amint az az ábrán is látszódik, 10 nappal az esemény előtt 5000 dollárért, azaz majdnem 1,5 millió forintért juthatott nézőhelyhez. Pénteken, azaz január 30-án reggel az átlagos jegyár 10 352 dollár, azaz majdnem 3 millió forint volt. (Ez az adat egyébként 2014-ben 2754 dollár volt, vagyis ebben az évben a felfokozott várakozások miatt több mint háromszor annyiba kerültek a jegyárak.) Tehát az a jegy, amelynek ára eredetileg 800 és 2000 dollár között mozgott, az a másodpiacon (mivel a döntőre értékesített jegyek nyílt piacon kereskednek, azaz az eladók és vevők határozzák meg az árat, akárcsak a tőzsdén), 2000 és 10000 dollár között vásárolható meg helytől függően.

superbowlticket.jpg

Forrás: tickpick

Ha mindezeket összevetjük, akkor a becslésekből az derül ki, hogy az USA fogyasztói átlagosan, fejenként majdnem 90 dollárt, mintegy 25 000 forintot költenek el ezen az estén, persze ezt erősen felfelé tornázza a TV-k ára. Összességében pedig 2015-ben nagyjából 14,3 milliárd forintot költöttek az egyik legnagyobb eseményre, ami 2007 óta jelentős emelkedés, amint az az ábrán is látszik:

superbowlspending.jpg

A döntő mérkőzést a legfrissebb adatok szerint 114,4 millióan követték a TV-n keresztül és ez csak az USA-ra vonatkozó nézettségi statisztika. Ennek következtében ez az esemény lett minden idők legnézettebb műsora.

Persze az esemény nem mindenkinek szerez örömet. A mozik ilyenkor átlagosan 30%-kal alacsonyabb látogatottságot regisztrálnak. Egyes szórakoztató egységek, mint például a galériák, a múzeumok ki sem nyitnak, hiszen teljesen felesleges az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján. Összességében azonban a nemzetnek még így is megéri, hiszen a legtöbb ünnepi vagy sporteseményt lazán maga mögé utasítja a több mint 14 milliárd dolláros forgalmával.

Címkék: sport gazdaság usa fogyasztás gdp trend super bowl háztartás nfl tőzsde előrejelzés kiskereskedelem indikátor

A bejegyzés trackback címe:

https://privatebanking.blog.hu/api/trackback/id/tr217140401

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása