Most akkor föntről vitték le, vagy lentről hozták föl?

A minap, egy cikk olvasása közben újra eszembe jutott, hogy ha annyi húszezresem lenne, mint ahányszor azt hallottam, hogy ennél már tényleg nincs lejjebb, akkor gazdag ember lennék.  A téma azonban érdekelt, így elolvastam az írást, mert kíváncsi voltam a végkifejletére. Azt kell mondanom, hogy nem csalódtam, hiszen a vége felé megjelentek a „ha” kezdetű mondatok, amivel a szerző nemes egyszerűséggel ránk, olvasókra tolta a döntés felelősségét.

Jaj, majd elfelejtettem a lényeget, hogy az árupiacokról szóló szövegről beszélek, de talán a képről már ki is találtátok. 

Mindehhez még annyi kiegészítést tennék, mielőtt belevágnék a közepébe, hogy rájöttem, amikor egy kedves barátommal nem is olyan régen a bányatársaságok részvényeiről beszélgettünk, hogy nem olyan egyszerű eldönteni a helyes irányt az árupiacon. Mind a ketten tudtunk kételyt ébreszteni a másikban bizonyos kérdésekben, pedig ő dedikáltan az árupiacokkal foglalkozik, én pedig csak próbálók közelebb kerülni a témához. Azt hiszem, erre szokták azt mondani a focipályán, hogy idegenben jó az X.  

A Fed eszközvásárlási programjának visszafogása, a kínai lassulás, az indiai importvám megemelése, az alacsony inflációs környezet és a dollárerősödés külön-külön is a nemesfémek eséséhez vezetnek, nemhogy együttesen.

A trend azonban a napokban fordulni látszott, a kínai vezetés kommunikációjának és a „hiteles makroadatoknak” köszönhetően. Ezzel azonban nem azt akarom mondani, hogy rohanjunk aranytömböt venni, és béreljünk hozzá széfet, hanem azt, hogy próbáljuk meglovagolni a short zárásokat. 

A legnagyobb bányatársaságok részvényeit viszont érdemes lehet jobban szemügyre venni, mivel némelyikük 10-15%-os emelkedésen van túl. Soros György is ezt tette egy-két hónapja, amikor is 40 millió dollárt invesztált egy aranybánya társaságok részvényeit tartalmazó alapba (GDX), és így szert tett 25 millió dollárnyi vételi opcióra, kisebb aranykitermelő cégek részvényeiben.

Az előbb említett cégek kitermelési költségei szinte állandónak mondhatóak, ezért ha az arany ára emelkedni kezd, akkor felnagyítják a kitermelt nyersanyag árának változását, így nem biztos, hogy Soros lépése ördögtől való gondolat. Példának okáért, ha 1000 dollárba kerül egy uncia aranyat a felszínre hozni, és az arany árfolyama 1100 dollár, akkor a bányatársaság keres 100 dollárt unciánként. Ha innen az arany árfolyama tíz százalékkal emelkedik, 1210 dollárra, akkor a kitermelő cég már 210 dollárt keres unciánként, vagyis az eredménye – kissé leegyszerűsítve – 110 %-kal nő.

Ráadásul a bányatársaságok vezetői folyamatosan vágják vissza a beruházásokra fordított összegeket a nyersanyagárak esése miatt. Ez a lépés a későbbiekben  javítani fogja a vállalat(ok) jövedelmezőségét. 

Barrick Gold, Yamana Gold, Agnico Eagle és az arányár relatív teljesítménye   

A fenti ábrán jól látszik, hogy az arany- és az aranybányák árát kifejező, eső vagy emelkedő görbe meredeksége lényegesen eltér egymástól, a felnagyító hatás miatt. Ha arra számítunk, hogy átmenetileg megpattan a nemesfém árfolyama, érdemes lehet elgondolkoznunk, megvegyük-e a fenti cégek valamelyikének részvényeit.

 A többi cégnél is ilyen a kép? 

Azt kell mondanom, hogy nem. A vasérctermelő cégek szöges ellentétei az aranybányáknak, és mintha nem is éreznék a nyomást, annak ellenére, hogy az európai beruházások mértéke és az építőipari adatok nem verdesik az eget. A kínai infrasturkturális beruházások persze komoly támaszt nyújtanak a keresleti oldalnak, de az sem tarthat örökké. A tavaly szeptemberi mélypontok óta tapasztalt, közel 60%-os szárnyalást az elemzők még nem tekintik befejezettnek, hiszen a prognózisokban további 20-30%-os növekedés szerepel.

A magyarázat kicsit kacifántosnak tűnhet, mivel arra épül, hogy a Fed elkezdi kivonni a likviditást a piacról, és ezzel párhuzamosan megindulhat a fogyasztás. Itt egészen pontosan arról lehet szó, hogy a növekvő kötvény- és alacsony betéti hozamok miatt jelentős készpénzállományt halmoztak fel a cégek világszerte, amit ezután megpróbálnak termelő beruházássá átalakítani. Már csak a keresleti oldalnak kellene belerázódni a dolgokba, és az sem lenne baj, ha a megtérülés sem 1-2% lenne:-)

A vasérc és a BHP Billiton árfolyamának alakulása

Címkék: arany bánya Soros György

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.