nemet1_2.jpgAz elmúlt napokban a német állampapír hozamokat jártam körülés meg kell, hogy mondjam, a keresés eredménye kijózanító volt. A hat hónap futamidejű német állampapír hozama -0,027% azaz, ha 10 000 eurót fektetek be, akkor fél év múlva 9 998 eurót kapnék vissza. Ha a jól megérdemelt befektetésemet fizikailag is zsebre szeretném tenni, akkor a készpénzfelvételi díj bőven még tovább hízlalná a veszteségemet. És akkor még nem is beszéltünk az inflációról, amely Németországban is 1,8% körül alakul, idehaza pedig 3% a cél.

Tehát mondhatjuk, hogy nettó értelemben vastagon bukós lenne ez a tranzakció. Sajnos még akkor sem sokkal jobb a helyzet, ha 1 éves papírt keresünk, hiszen 10.000 euró befektetése esetén a 0,01%-os hozam mindössze 1 euróval gyarapítaná a számlánkat, mely még mindig elég karcsú lenne, a fentieket figyelembe véve.

 Ezek alapján jogosan adódik a kérdés, hogy kinek és miért éri meg ilyen kondíciók mellett finanszírozni a német államot. Eddig egyértelmű és magabiztos válaszként zengték a harsonák, hogy mindazoknak, akik a biztonságot keresik; azonban a szabályozások változása miatt ez már közel sem ilyen egyértelmű manapság. Kezdeném azzal, hogy a problémás országokat (Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország) bizony a német adófizetők és a német gazdaság segíti ki, ha hónap végére kiürül az államkassza. 

nemet2.jpg                 

 Nemrég érkezett az övön aluli ütés a befektetőknek, mikor kiderült, hogy 100 000 eurós összeget meghaladó bankszámla esetén már semmi sem szent, és akár a bankunkat is önkéntesen segíthetjük majd ki, ha az bajba kerül. Ez a tervek szerint már nem csak a betétesekre, hanem a banki kötvényesekre és részvényesekre is vonatkozna. ( A részvényesek bevonása elég sok kérdést vet fel, de előre félek, hogy találnak majd megoldást erre is. )   

Ha ezeket figyelembe vesszük, akkor jogos a kérdés, hogy miért is éri meg ilyen alacsony kamat mellett mégis kölcsönadni a megtakarítást. Bizony azért, mert a befektetők attól félnek, hogy ha 3, 5 vagy 7% kamatra más államnak adják kölcsön a pénzüket, akkor ott nem csak a kamatot, hanem akár a tőkéjük nagy részét is kockáztatják, ahogy például Argentína vagy Görögország esetében is láthattuk. Plusz ne felejtsük el, hogy mi szabadon választunk a befektetési termékek között, de egy dedikált, fejlett piacon mozgó kötvényalappal kötöttek a lehetőségek: ebbe még akkor is meg kell venni a német állampapírokat, ha az alapkezelő tudja, egyetlen célja az lehet, hogy kevesebbet bukjon, mint az irányadó index.

Éppen ezért gondolom azt, hogy az elkövetkező időszakban a kötvénypiac lesz a legforróbb befektetési terület, ezért hosszú papírokat csak az erős idegzetűek vegyenek a hozamugrások közepette. Jómagam inkább a rövid papírokat preferálom ezen a csapkodó piacon.

A német állampapírra meg úgy kell gondolni, mint egy banki széfre. Bérelek egy széfet egy fix díjért, amiért vigyáznak rá, de ettől még nem lesz több a pénzem, csak adott esetben nyugodtabban alszom.  

Címkék: európa befektetés kötvény csődkockázat hozamemelkedés

A bejegyzés trackback címe:

https://privatebanking.blog.hu/api/trackback/id/tr75389526

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aaa000 2013.07.03. 20:25:05

Van még egy fontos kockázati tényező, ha valaki eurót átváltva vásárol más devizában jegyzett állampapírokat, mondjuk magyar forint államkötvényt. Az árfolyam nagyon tudja befolyásolni egy kötvény hozamát. Nem mindegy, hogy valaki mondjuk 250 Ft-ért adta el az euróját és vett rajta magyar állampapírt, majd annak lejáratakor 310 Ft-os árfolyamon veszi meg újra az euróját, vagy fordítva. Ezen többet lehet bukni vagy nyerni, mint az állampapír kamata, különösen rövid lejárat és alacsony kamat esetében.
süti beállítások módosítása